Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Forrásvidék Kávássy János Előd léleknek minden éjjel ismétlődve az álom a maga valósága, de tényszerű, hogy felnőtt életünk bő kétharmadát az ébrenlét világában, s egyszersmind annak fogságában éljük le. Ezen - mindannyiunk életét a halálig végigkísérő - párhuzamos létezés talán jó analógiája annak, hogyan tekintettek/ tekintenek magukra térségünk különböző nemzeteinek eltérő generációi, s azok két eltérő álláspontra helyezkedő képviselői. Közép-Európa híveinek azon (részben elfogadott) teória adja a fogódzót, hogy Európa földrajzilag az Urálig tart - azaz Oroszország részben európai nagyhatalom, Európa része. Az ő szemszögükből tekintve Oroszország, illetve az általa befolyásolt, részben rokon, meghatározó módon ortodox hitű kultúrák és államalakulatok alkotják Kelet-Európát, míg Nyugat-Európa legkeletibb határán a németség monolitja, 1866/1871-től az egyesített Németország áll. A német egyesítést végigvivő poroszok Bonaparte Napóleon bukása után tették magukévá a velük, általuk, s nem kevéssé értük létező Mitteleuropa eszméjét. Az e leképezésében Franciaország keleti határvonalától a cárok birodalmáig nyúló Közép-Európa - ezen legtágabban értelmezhető379 - koncepciója direkt módon a keleti katonai fenyegetés elleni védekezés doktrínájához kapcsoltan jelent meg, s Friedrich Naumann 1915-ös, Berlinben megjelent Mitteleuropá]ában kifejtve vált teljessé és közismertté. Közép-Európa álomföldjének határvonalait mások/később ennél már csak szűkebbre szabták. A Kelet-Európa fogalmát elfogadók és használók380 (ide sorolva jómagámat) számára a keleti Európa a nagy germán tömbtől Oroszország legnyugatibb határáig terjed, olyan népek-államok-nemzetek (nem tévedés, ebben 379 Érdemes megjegyeznünk, hogy a „Közép-” fogalma leginkább a „Kelet-” értelmezésével együtt változott, fenti maximához képest alapvetően szűkítve. Nyugat-Európa kérdése lényegesen egyszerűbb volt: a régiónkban élők Németországot alapvetően oda sorolták, szemben a máig élő német Mitteleuropäische öntudattal. (Kapcsolódóan, de csak utalás szintjén: e sorok írásakor, 2017 tavaszán, a változatos és egyre aggasztóbb válságtüneteket produkáló Európai Unió jövőjének egyik legalapvetőbb kérdése, hogy végül hogyan reagálnak majd az angol és a francia választók, pontosabban az általuk felhatalmazott politikai vezetők a magát egyre inkább az EU egészével azonosító Németország politikai és gazdasági törekvéseire.) 380 Vizsgálódásunk szempontjából fontos megjegyezni, hogy nem Szabó Dezső, Bartók Béla vagy Németh László Kelet-Európa fogalmára gondolok, melyet eredendően a német Mitteleuropátói való megkülönböztetés és öndefiníció jegyében használtak. Az 1980-as, 1990-es években eszmélő anglofil generáció tagjaként Kelet-Európa számomra egyszerűen Európa keleti felét jelenti, mely Németország keleti határaitól Oroszország legnyugatibb vonaláig tart. A két percepció közti legfőbb különbséget az jelenti, hogy 168
