Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Álomföld a sorrendben) millenniumán ívelve át, melyek a 10-11. századra megtelepedve, Róma katolikus főségét választva és elfogadva, illetve, aló. században a reformáció és a katolikus ellenreformáció/megújhodás egyszerre aktív és reaktív vallási, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és szellemi változásaitól hajtva fejlődtek. E koncepcióban sem a nagyfejedelmek, sem a cárok Poccnn-ja (Oroszországa), sem a xo3nnH-ok („gazda”) örökségét továbbvivő szovjet első titkárok C0103 Cobctckhx CoifHajracTMuecKHx PecnyőJiHK-ája (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége) nem tartozik Európához, lévén saját szerves önfejlődése alapvetően eltérő: despotikus, ázsiai gyökerű és mintájú.381 Lengyelország első, 1772-es porosz- orosz-osztrák felosztása, illetve - sokkal inkább és egyértelműben - a napóleoni háborúk előtt az Orosz Birodalom nem jelentett valódi tényezőt Európa hatalmi terében, s ez önmagában is válasz lehet arra, miért nem kereste korábban senki a középső Európát; vagy másként: megerősíti, hogy e birodalom mindig is csak katonai erővel, erőszakkal nyomult be Ázsiából Európába. Talán további példák és részletezés nélkül is elfogadhatóvá válik, ha azt állítom, Közép-Európa eszméje a 19. századra, a germán Porosz Királyság megerősödése és ambíciói, valamint a szláv orosz cári seregek erejének láttán vált fontossá, s innentől történtek kísérletek koncepciójának megragadására, fogalmának definiálására. A későbbi földrajzi és kulturális végpontok kialakulása mellett rendkívüli szerepe volt Közép-Európa koncepciójának evolúciójában az időben fentiekkel párhuzamosan megjelent, s gyorsan népszerűvé vált, a birodalmak rendjei és abszolutista uralkodók „népei” helyett az egy nyelvet beszélők, azonos kultúrájúak nemzetében gondolkodó, egyszersmind azon alapuló nemzetállam eszméjének.382 A elődeink-nagyjaink használatában a középpel szemben a kelet, míg számunkra az Európa hangsúlyos, Ázsiát/Oroszországot használva viszonyítási pontként. 381 Nem véletlen, hogy a despotákat és a despotizmust a görögök, köztük Arisztotelész, a kezdetektől az ázsiai népekkel, legjelesebbül a hatalmas birodalmat építő perzsákkal azonosították, az európai népek karakterével és társadalmi berendezkedéseivel szemben. 382 A nemzetállam eszméje a legelfogadottabb nézetek szerint az óceánokra kihajózott nemzetek kapitalizmusa generálta gazdasági, társadalmi, politikai, szellemi és technikai, valamint pszichológiai változások eredményeként született meg. Bár a nemzetállam születését szimbolikusan leggyakrabban és legtöbben az 1789-es francia forradalomhoz és az azt követő időszakhoz kötjük, megfontolandó azon felvetés, hogy Anglia már a 15. század második felében, a százéves háború, majd a rózsák háborújának lezárulta után, a Tudorok trónra kerülésétől fokozatosan nation state-té vált; vagy, hogy a Portugál 169
