Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Marschal Adrienn-Szekér Nóra: Ideológiai harc - múlt időben
Forrásvidék Marschal Adrienn-Szekér Nóra mozgalom a kommunista úttól élesen elkülönülő alternatívát vázolt fel, erős áthallásokat és újraértelmezhető üzeneteket rejtett magában. Teljes tilalmat elrendelni a témával kapcsolatban nem lehetett - már csak a rendszer természete, valamint a Szárszón való kommunista jelenlét miatt sem -, de a veszélyérzetet és a készültséget jól érzékelteti, hogy kulturális vezetés hangsúlyos figyelmet szentelt az évfordulóval kapcsolatos írások ellenőrzésére. Köpeczi Béla miniszter külön felhívást intézett a folyóiratokhoz, hogy a témával kapcsolatban egy, legfeljebb két írást jelentessenek csak meg. Az ismerten problémás szerkesztőségektől a minisztérium főosztálya írásban kérte a megemlékezéssel kapcsolatos terveket.315 A vihart kavart Forrás is átment az előzetes ellenőrzésen, és tartotta magát ahhoz az elváráshoz is, hogy csupán két írás foglalkozott konkrétan Szárszóval. Az más kérdés, hogy - Hatvani Dániel fogalmazása szerint - „ahhoz, hogy az ügynek a számon belül végig meg legyen az akusztikája, a fennmaradó lapfelületet megtöltötték a népi irodalom kérdéskörével foglalkozó esszék.”316 A megjelenést követő pár napon belül Darvasi István, a Magyar Hírlap főszerkesztője dörgedelmes cikket jelentetett meg Nincs perújrafelvétel címen a Forrás ellen: történelmi perújrafelvételt kísérel meg és a pert utólag a marxizmus és a harmadik utasság vitájában félreérthetetlenül az utóbbi javára dönti el - fogalmazott Darvasi, a legnagyobb felháborodást kiváltó, Salamon Konrád Szárszó, 1943. című tanulmányára utalva. A kor eljárásrendje szerint tudni lehetett, hogy a kormánylap írása a megtorlássorozat nyitányát jelentette. A Lapkiadó Vállalat igazgatója augusztus végén értesítette a főszerkesztőt, hogy a pártbizottság kérésére pénzjutalmát visszatartják. A Forrást az 1983. augusztus 23-i főszerkesztői értekezleten nyilvánosan megbírálták, és nem csupán az előadó Köpeczi Béla, de személyesen Aczél György is kifejezte felháborodását a Salamon-tanulmány hangvételével kapcsolatban, amit történelemhamísításnak minősített. A bírálatok a kommunista aktíva ülésén folytatódtak, ahol Hatvani Dánielt pártfegyelmivel fenyegették meg (ezt nem váltották be). Rátki András minisztériumi főosztályvezető pedig egy számonkérő levélben igazoló jelentést kért a közlési vétség indoklására. Az igazoló jelentést a minisztérium nem fogadta el. A lap fokozott ellenőrzésére a megyei tanács felügyelő bizottságot hozott létre, ami azt 315 Hatvani, 63. 316 Hatvani 64. 144
