Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Forrásvidék Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra és meghatározó gondolkodó214 nyíltan és vállalhatóan nem lehetett része ennek a hagyománynak. Ezzel egy szellemi összehangoltság sérült. (Mellékes megjegyzés, hogy számosán, a hatalom csúcsán álló kommunista vezetők közül pontosan ismerték a börtönviselt és a szabadlábon maradt harcostársak között feszülő bizalmatlanság és feszengés természetét.)215 Bibó gondolatainak közvetlen szellemi hatása a Kádár-rendszer időszakában tehát csak igen szűk, belső körben hathatott, a korszak egyik legfontosabb könyve mégis az ő személyéhez kapcsolódó Bibó-emlékkönyv. A kezdeményezés - nem függetlenül attól, hogy a tiltott kategóriába sorolt szerző előtti tisztelgés a cél - az illegalitás viszonyai között formálódó „demokratikus ellenzék” köreiből indult, Kenedi János ösztönzésére. Eredetileg Bibó István hetvenedik születésnapjára ajándékkötetnek szánták, azonban Bibó 1979. május 10-én meghalt, így a kötet emlékkönyv lett. A tervek szerint legálisan adták volna ki a Gondolat Kiadó gondozásában, de miután a pártközpont nem hagyta jóvá a kéziratot, szamizdat formájában terjesztették. Ahogy azt Kis János is megfogalmazta, a kezdeményezés bár az ő köreikből érkezett, nem lehetett kérdés, hogy a népi tábor híveit is be kell vonni a munkába, hiszen „Bibó is a népi táborhoz tartozott.”216 A szerkesztőbizottságba így kapcsolódott be Csoóri Sándor és Tornai József, és igen tekintélyes volt a népi mozgalom tradíciójához közel álló szerzők névsora: Andrásfal- vy Bertalan, Csoóri Sándor, Csurka István, Domokos Mátyás, Fekete Gyula, Fodor András, Erdei Sándor, Illyés Gyula, Kiss Ferenc, Kiss Gy. Csaba, Kodolányi Gyula, Kovács István, Tornai József, Granasztói György, Perjés Géza, Varga Domokos, Vargyas Lajos. A tanulmányok arról tanúskodnak, hogy Bibó eszmeisége az elhallgatás ellenére e körben is meghatározó tudott maradni, és a „harmadik utas politikai koncepciót” követő új generáció volt 214 Püski István-Gulay István: „A világszabadságot nem tudjuk elképzelni a magyar nemzet szabadsága nélkül”. Püski Sándor élete hagyatékának tükrében, 1946-1969. II. Budapest, Püski, 2015,271. 215 Révész Sándor írja Aczél Györgyről: mindig erős volt benne „a börtönből kimaradtakkal szembeni gyanakvás, az az alapérzés, hogy a kintiek nem érzik át igazán annak a súlyát, ami velük történt. [...] Kényelmesen elviselték az időhúzást, a rehabilitáció lassúságát. Kiváltképp sokszor említi, hogy Molnár Erik vezetésével dolgozó bizottság hetente egy napot, egy napon három órát szánt a rehabilitáció ügyének, s Molnár Erik pontban ötkor bezárta a boltot, és ment az uszodába, miközben ők odabent rohadtak.” Révész Sándor: Aczél és korunk. Budapest, Sík Kiadó, 1997,53. 216 Bibó emlékkönyv, 1979 című film. https://www.youtube.com/watch?v=tB-_kVYocmo 110
