Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Táborszemle Botlik József Csehszlovákia lakossága már 1989 januárjától tüntetéseken követelte a beígért politikai és gazdasági változások következetes végrehajtását. Prágában november 17-én a rendőrség és a karhatalmi szervek durván elfojtották a diákok megmozdulását, amely országos méretű tiltakozást váltott ki. Két nap múlva november 19-én, a Charta 77 hajdani aláíróinak egy része, valamint a cseh demokratikus ellenzék több csoportja Prágában megalakította a Polgári Fórumot (Obcanské fórum, OF), amely egyik vezető ereje lett az ún. bársonyos forradalomnak. Ezrek és ezrek követelték a többpártrendszer bevezetését, szabad választások megtartását, a társadalmi párbeszéd megkezdését és a felelősök megbüntetését. Itt is fontos rámutatni, hogy szintén a viszonylagos szlovák önállóságtudat következtében a Szlovákiában történtek 1989 novemberében is csak követték a prágai eseményeket. Az ún. bársonyos forradalmat, illetve az ellenzéket tömörítő Polgári Fórummal folytatott tárgyalásokat követően lemondott a CSKP legfelsőbb vezetése és a kormány, majd 1989. december 10-én ugyancsak megvált tisztségétől Gustav Husák köztársasági elnök. A korábbi miniszterelnök-helyettes, Marián Calfa megalakította a „nemzeti megegyezés kormányát”, amelybe három ellenzéki vezetőt is - Václav Klaust, Jifi Dienstbiert (1937-2011) és Jan Carnogurskyt - is bevont. A Szövetségi Gyűlés az alkotmánytörvényből törölte a CSKP vezető szerepét rögzítő szakaszt, és elítélte a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. augusztus 21-ei katonai beavatkozását. December 28-án a Szövetségi Gyűlés elnökévé a politikai életbe visszatért Aleksander Dubceket, másnap köztársasági elnökké a Charta 77 és a Polgári Fórum szóvivőjét, Václav Ha- velt (1936-2011) választották. Az országban 1989-1990 fordulóján sorra alakultak az új politikai pártok és mozgalmak. Közöttük az akkor 560 ezer fős felvidéki magyarság tömörülései is: Független Magyar Kezdeményezés (1992-től Magyar Polgári Párt), a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés. A kommunista párt 1990 tavaszán teljesen kiszorult a hatalomból. A Szövetségi Gyűlés áprilisban az állam hivatalos nevét Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatta, és a két tagköztársaság elnevezéséből törölték a szocialista jelzőt. Az 1990 júniusában tartott első többpárti választásokon a Polgári Fórum (OF) és szlovákiai testvérszervezete, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) hatalmas győzelmet aratott. Az előbbi két párt, valamint a cseh és szlovák kereszténydemokrata mozgalmak képviselőiből Marián Calfa alakított új kormányt, amely 1992-ig volt hatalmon. 54
