Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Drúzsba kötve Csehszlovákia tok vezetőit és híveit mind a kommunista pártból, mind az állami szervekből eltávolították mindenekelőtt Dubceket. A CSKP Központi Bizottsága 1969. április 17-én a szlovák nemzetiségű Gustav Husákot választotta meg a párt első titkárává, aki 1975-től az államfői tisztséget is betöltötte. Közben 1970 januárjában Lubomír Strougal (1924-) került a miniszterelnöki székbe. A megszállt országgal május 6-án aláíratott csehszlovák-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény Csehszlovákia állami függetlenségének a korlátozását eredményezte. A Benes-dekrétumok kapcsán már szóltunk az új pártvezér, Gustav Hu- sák erőteljes magyarellenességéről. Husákot 1951-ben kizárták a pártból, és letartóztatták. 1954-ben, koncepciós perben „burzsoá nacionalizmus” vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1960-ban közkegyelemmel szabadult. Bár 1963-ban rehabilitálták, csak a Prágai Tavasz idején tért vissza a politikai életbe: 1968-1969-ben az SZLKP KB első titkára, Dubcek híveként 1968 áprilisában miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Leváltása után Dubcek 1969 októberéig a szövetségi parlament elnöke, decembertől Csehszlovákia törökországi nagykövetévé nevezték ki, azt remélve, hogy Nyugatra szökik. Ezt nem tette meg, ezért 1970 júniusában hazarendelték. Még e hónapban kizárták a pártból, és megfosztották a nemzet- gyűlési képviselői megbízatásától. (Dubcek ezután nyugdíjba vonulásáig, 1985-ig a Nyugat-Szlovákiai Erdőgazdaság alkalmazottjaként dolgozott, és állandó rendőri felügyelet alatt állt.) A CSKP új első titkára, Gustav Husák keményen végrehajtotta az ún. normalizációt, vagyis az 1968-as Prágai Tavasz előtti, „a rendes állapot visszaállítását”, és két évtizeden keresztül nevéhez fűződött a „konszolidáció” időszaka. A kommunista párton belül végrehajtott tisztogatások során félmillió főt fosztottak meg a tagságától. Állami szinten is hasonló folyamatok zajlottak, melyeket elsősorban a rendszer bírálói ellen indított perek jellemeztek. Ennek eredményeként a csehszlovák állami és pártvezetés a Leonyid I. Brezsnyev által irányított Szovjetunió Husák, Brezsnyev, úttörők 51
