Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Az egyéniség országa - Magyarország
Az egyéniség országa - Magyarország Magyarország sem ért, ha azok nem társulnak nemzeti függetlenséggel. A Szovjetunió egy a nép iránt toleránsabb központi irányítást, a centralizmustól eltérő demokratikusabb intézményrendszert, a nemzeti sajátosságokat érvényesítő gazdaság- és kultúrpolitikát még elviselt volna, de egy semleges Magyarországot nem. Mindenesetre Magyarország 1956-ban példát mutatott arra, hogy van más út. A polgári és a kommunista társadalom között létezik egy demokratikus szocialista rendszer, mely a két pólus fontosabb előnyeit elegyíti, és nemzetállami keretekben is megvalósíthatóvá formálja. Az 1956 és 1989 közötti Kádár-korszak kényszerpályára taszította Magyarországot. Elvitathatatlan, hogy Magyarország nem tagköztársasága a Szovjetuniónak, önálló állam, de az is kétségtelen, hogy nem független nemzet. Az objektivitás megköveteli annak elismerését, hogy a néppel kötendő szövetségi politikában, a „cinkosan egymásra kacsintó” összetartozás érzetének kialakításában, az életszínvonal emelésében, a normalizálódó gazdaságirányítási rendszer megteremtésének kísérletében, a nemzeti hagyományok életben tartásában vannak érdemei a Kádár-korszaknak. Ugyanakkor a zárt gazdasági piac, a pusztán a kerítésen belül érvényesülő szabadság, a társadalmi kasztosodás, a bürokratikus szabályozás túlburjánzása, a megújulásoktól való félelem és azok blokkolása éveket, évtizedeket rabolt el Magyarország nemzetállami fejlődéséből. Az 1970-es évek végére a két világrendszer közötti fegyverkezési verseny oly mértékben megterhelte a Szovjetunió és az úgynevezett szocialista országok gazdaságát, hogy az addig aránylag töretlenül fejlődő társadalmi jólét megrekedt. A proletárdiktatúra rendszerének erodálódásához hozzájárult a rohamos tempóban fejlődő informatika, a szabad információáramlás hihetetlen mértékű kibővülése. Egyre kevésbé lehetett az embereket elzárni a világ híreitől. A részleges és látszólagos reformintézkedések és liberalizálási kísérletek nem erősítették a rendszer elfogadását, a közömbösség vált általánossá. Magyarország 1956-ot követő harmincéves történetében az októberi kísérlet és az annak alapján kibontakozó demokratikus szocialista alternatíva mindvégig jelen volt, ám érvényesülését akadályozta a területi, katonai, gazdasági és a vezetők személyén keresztül érvényesülő függő viszony a Szovjetuniótól. Amíg a szovjet birodalom elegendő elrettentő erőt tudott mutatni, béklyóban tudta tartani az „ütközőzóna” államait, a belső reformok indítására, az újraéledő szövetségek megkötésére nem volt mód. Az 1980-as évek közepére viszont a Szovjetunió a szétesés szélére került. 313
