Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Az egyéniség országa - Magyarország
Az egyéniség országa - Magyarország Magyarország szállítottunk, ahogy Csehszlovákiának is. A jugoszlávoknak, mint azt Föl- desi Margit történész kutatásaiban megállapította, 1947-ig 26 millió dollárt fizettünk ki. A XX. század két nagy világégésében Németország mellett Magyarország volt a másik olyan ország, mely mindkét háborúban a vesztes oldalon találta magát. A század első felében a kelet-közép-európai élettér regionális kényszere, a központi hatalmak, elsősorban Németország befolyása sodorta az országot a vesztes oldalra. A polgári demokratikus fejlődés 1918 őszi lehetőségével nem tudott élni a magyar uralkodó réteg, a félfeudális negyedszázad pedig olyan helyzetbe kényszerítette, melynek eredménye egy újabb negyvenéves megszállás lett. Magyarország ismét beszorult a Kárpát-medencei sajátos regionális élettérbe. A környező országok felelevenítették területi követeléseiket, a nemzetközi politika újabb büntetést szabott ki az országra, Szovjetunió pedig bekebelezte és saját nagyhatalmi érdekei szerint az „ütközőállamok” sorába tagolta Magyarországot. Az alatt a negyven év alatt, amíg Magyarország a „szovjet blokkhoz” tartozott, az ország szuverenitása mindvégig korlátozott volt. Közvetlenül a háború után még magántulajdonon és piaci automatizmusokon alapuló gazdaság működött az országban, és a politikai, valamint a kulturális életben alig korlátozott pluralizmus érvényesült. A későbbiekben azonban egyre nagyobb mértékben kezdtek érvényesülni azok a kommunista törekvések, amelyek célja a politikában a többpártrendszer felszámolása és a hatalom kizárólagos birtoklása, a gazdaságban a magántulajdon megszüntetése és a tervgazdálkodás bevezetése, társadalmi téren totális vezetőváltás, az emberek teljes kiszolgáltatottsága, a szellemi szférában pedig a marxista ideológia hegemóniájának a megteremtése és minden elképzelhető eszközzel történő terjesztése volt. 1945 tavaszán Magyarországot a szovjet csapatok szállták meg, az ország a szovjet érdekszférába került. A még az 1930-as évek közepén elinduló és a háború alatt megerősödő népi-nemzeti mozgalom két szárnya, a kisgazdapárt és a parasztpárt biztató átmenet reményét nyújtotta a szovjetek számára ahhoz, hogy a megszállt országban a kommunista kisebbséget parlamentáris úton juttathatják hatalomra. Ennek megfelelően 1945 novemberében - a Szovjetunió által megszállt területeken először - választásokat tartottak, melyen a polgári pártok szereztek többséget. A kommunista párt parlamenti kisebbsége azonban a szovjet katonai jelenlét által támogatva fokozatosan növelte befolyását, részben koncepciós perekkel, részben megfélemlítéssel, 309
