Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Szeredi Pál: Az egyéniség országa - Magyarország

Táborszemle Szeredi Pál 4-én. És természetesen senki sem vonhatja kétségbe az 1956-os népfelkelés és nemzeti szabadságharc 13 napjának hősiességét sem, hiszen a szovjet tömbben egyetlen nemzet sem volt képes ilyen hosszan ellenállni a szovjet diktatúra hadseregével szemben. 1989-ben Magyarország kezdeményezője és részben példát adó mintája volt annak a rendszerváltoztató folyamatnak, mely végül Kelet-Közép-Euró- pa nemzeteit kiszabadította a szovjet birodalom tömbjéből. A békés, fegyve­res összecsapásoktól, nagyobb társadalmi megrázkódtatásoktól mentes rend­szerváltás tárgyalásos formában történt lebonyolítása ígéretes jövő reményét hordozta. Joggal nevezhető tehát Magyarország az egyéniségek országának, la­kóit számolva egyenként és a nemzetet közösségként értelmezve összessé­gében is. A győztes mindent visz A II. világháborúnak Magyarországon mintegy félmillió polgári és katonai áldozata volt a több százezer magyar zsidón kívül. Az ország infrastruktúrája elpusztult, a nemzeti vagyon nagyobb részét a németek és a szovjetek elra­bolták. A háborút követő békeszerződések valamennyi visszacsatolt területet elvették az országtól, és a szomszédos országokban a magyar polgári lakos­ság súlyos megtorlást volt kénytelen elszenvedni. A második háborút követő jóvátételi kötelezettségünk sokkal meg- terhelőbbnek bizonyult, mint az első világháború után. A Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának a világpiaci áremelkedések következ­tében 300 millió dollárról közel a duplájára növekvő összeget kellett hat év alatt fizetnünk. A korábbi német érdekeltségeket a szovjetek kapták meg, így jött létre számos vegyes vállalat, mint például a Magyar-Szov­jet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet), a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. (Maszobai) vagy a kőolajban érdekelt Maszolaj. A cégeket a negyvenes évek végétől a magyar kormány visszavásárolhatta, ez pedig a korábbi német tulajdonban esett károk miatti felelősségválla­lással együtt további 150-180 millió dollár kifizetését jelentette. A Szov­jetunió többször hozzájárult a jóvátétel átütemezéséhez, végül a felét el is engedte, afféle keleti Marshall-segélyként segíteni kívánván Magyarország pénzügyi stabilizációját. Nekik egyébként részben ugyanúgy természetben 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom