Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
Táborszemle Riba András László Sztálin halála után az AMP vezetésében ellentétek alakultak ki az új irányvonal kapcsán. Hodzsa látszólag elfogadta az SZKP 20. kongresszusának szellemét, de belpolitikájában igyekezett elnyomni minden megújulási törekvést. A jugoszláv-ellenesség az 1948 után Hodzsa által kiépített rendszer egyik alapja volt, ezért az új szovjet irány az enveri rendszer összeomlásával fenyegetett. A 20. kongresszuson meghirdetett irányvonalhoz való negatív hozzáállás az AMP vezetésében nagymértékben meghatározta, hogy a Sztálin idején a Szovjetunióban kialakult intézményrendszer az elmaradott Albánia „fejlődési modelljévé” vált, mivel az átalakítás kezdeti időszakában hatékonynak és eredményesnek bizonyult. A sztálini modellt az albán vezetés megmásíthatatlan dogmává merevítette. 1960-61 korszakváltás Albánia bel- és külpolitikájában. Enver Hodzsa az 1960. novemberi moszkvai értekezleten kifejtette szembenállását az új irányvonallal - így a nemzetközi kommunista mozgalom többségével szemben is egyidejűleg a Kínai Kommunista Párttal (KMP) való egyetértését. Az albán-szovjet kapcsolatokban tehát 1960-ban állt be a fordulat, amikor is Albánia a Szovjetunióval szembeforduló kínai pártvezetés és nézeteinek szócsöve lett. 1961 októberében az SZKP 22. kongresszusán került nyilvánosságra a két legnagyobb hatalom ellentéte. 1961-ben a Szovjetunió felmondta a gazdasági együttműködéseket. Kína 1975-ig 838 millió dollár hitelt nyújtott Albániának, a szovjet és a KGST-szakértőket kínaiak váltották fel. A szövetséges váltás komoly hatást gyakorolt az albán kommunista vezetésben. 1960 nyarán letartóztatták a haditengerészet vezetőjét, Teme Sejkót és más katonatiszteket is. Az összeesküvéssel vádoltakat halálra ítélték, és 1961-ben kivégezték. Ezekkel az ügyekkel összefüggésben még 1960-ban megfosztották pártfunkcióitól, kizárták a pártból és bebörtönözték a KB-titkár Liri Belishovát és Koco Tashkót, az AMP Ellenőrző Bizottságának elnökét. Az 1968-as csehszlovák beavatkozás után Albánia kilépett a Varsói Szerződésből. 1974-re újabb politikai tisztogatások zajlottak le az AMP-ben. Ennek esett áldozatul a hadsereg vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter is. A párt tagsága viszont 1971-1976 között körülbelül 13 ezerrel tovább növekedett. Az Enver Hodzsa vezette állam és párt a szocialista tömb legfejletlenebb állama és legkisebb pártja volt, szerepe mégsem tekinthető jelentéktelennek, azzal együtt, hogy a XX. századi egyetemes, hidegháború-történeti vagy a kommunista diktatúrákkal foglalkozó kutatásokban csak „méretarányosan” 292
