Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
A párt és Enver - örökre veled vagyunk Albánia Az 1945 októberében megalapított írószövetséghez tartozó írók és költők számára 1949-ben előírták, hogy alkotásaikban elsősorban a második világháborús nemzeti felszabadító harccal és a szocializmus építésével kell foglalkozniuk. Minden fontos irodalmi művet cenzúráztak, ebben fontos szerepet kapott Ismail Kadaré, aki Hodzsa szülővárosában született, és barátságban is állt a családdal. O volt az egyetlen albán szerző, aki külföldre utazhatott. Az irodalmi tevékenység politikai irányítása nagy jelentőségű az albán társadalom tudatának szocialista átalakításában, a sztálini modell elfogadtatásában. 1950 és 1953 márciusa között Albánia legfontosabb politikai, gazdasági, katonai szövetségese a Jugoszláviát felváltó Szovjetunió volt. Ennek alapját az albán vezetés eszmei-politikai azonosulása, valamint a Szovjetuniónak az albán gazdaságfejlesztéshez való hozzájárulása szolgáltatta. 1961-ig a Szovjetunió 156 millió dollár hitelt nyújtott Albániának. A kiegészítésképpen átutalt katonai és műszaki segély értékét egyesek 100 millió dollárra becsülik. A Szovjetunió mellett a KGST tagállamai 1961-ig összesen további 133 millió dolláros hitelt nyújtottak Tiranának. 1953-ban azonban elhúzódó hatalmi küzdelem indult meg a szovjet vezetésben. Nyikita Hruscsov reformokkal akarta hatékonyabbá tenni a rendszert. Ennek része volt a nehézipar fejlesztése mellett az agrárszektor felzárkóztatása és az életszínvonal javítása, a központosított tervutasításos rendszert meghatározott piaci elemek beépítésével akarták javítani. Sztálin halála után az albán vezetés körében a JKP kizárásakor tapasztalható feszült hatalmi helyzet alakult ki. Hodzsa ekkor egy személyben az AMP főtitkára és egyben miniszterelnök, legjelentősebb szövetségese Mehmet Shehu, ekkor az AMP titkára. A hatalmi elitnek ez a szárnya bizalmatlan, később ellenséges volt Hruscsovval szemben, ragaszkodtak a sztálini irányvonal következetes folytatásához. A hruscsovi irányt követők csoportját nem támogatta érdemlegesen sem a pártbürokrácia, sem a hatalmi elit. Két legjelentősebb képviselője Tűk Jakova (alapító tag, gazdasági és pénzügy- miniszter, miniszterelnök-helyettes) és Bedri Spahiu (oktatási miniszter, az Albán-Szovjet Baráti Társaság elnöke) volt. Hodzsa pozíciója a hruscsovi politika következtében átmenetileg megrendült, a miniszterelnöki posztot legközelebbi munkatársának, Mehmet Shehunak adta át. Ez a látszólagos visszavonulás azonban nem akadályozhatta meg, hogy 1955. június 14-17-e közti négy nap a fent említett Hruscsov-párti albán kommunista vezetőket pártellenes magatartás vádjával kizárják a testületből, majd a pártból is. 289
