Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
Táborszemle Riba András László a sztálini modell megvalósítása volt. Hodzsa a Szovjetuniót Jugoszláviánál stabilabb gazdasági, politikai és katonai tényezőnek tekintette, valamint tudta, hogy a jugoszláv bekebelezés ellen csak a Szovjetunió nyújthat védelmet. A jugoszláv vezetés K09Í Xoxéra támaszkodott, aki az 1946. március 23-án megalakult albán kormány miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, ezen kívül pedig az AKP KB szervezési kérdésekért felelős titkára volt. Az albán kommunista hatalmi eliten belüli harc 1948 júniusára az Enver Hodzsa vezette szárny javára dőlt el. Az AKP KB 1948. június 29-én csatlakozott a Kominform Jugoszláviát kizáró döntéséhez, amelyben trockistá- nak és árulónak bélyegezték a JKP-t és Titót. 1948 júniusától véres politikai tisztogatásba kezdett Enver Hodzsa immár szovjet támogatással. Ennek fő pontja volt a Xoxe elleni per, amelyet követően kivégezték az albán belügyminisztert. Mindenki osztály ellenségnek minősült, aki nem fogadta el a Hodzsa-irányvonalat. A politikai tisztogatások sokszor megismétlődtek Hodzsa uralma idején. Ebben elsősorban a hírhedt, de mégis meglehetősen kevéssé ismert titkosszolgálata volt segítségére. Az albán belbiztonságért felelős első szervezetet 1943. március 20-án hozták létre Háború Információs Szolgálat (Sherbimi Informativ i Luftes) névvel. Amikor 1944. októberben megalakult a kormány Beratban, a szervezetet jugoszláv minta alapján átalakították, és Népbiztonsági Osztály (Drejtoria e Mbrojtjes se Popullit) lett az elnevezése. Az albán Háborús Minisztérium alá szervezték be, és Hax- hi Lleshi vezette. Ötezer alkalmazottja lett-főleg volt partizánokból - az albán Népbiztonsági Osztálynak. A tisztek többségének csak elemi iskolai végzettsége volt (22% írástudatlan). 1945-ben megkezdődött a szervezet vidéki részlegeinek felállítása is. 1946 márciusában újabb átszervezés során a Népbiztonsági Osztályt a Belügyminisztérium alárendeltségébe helyezték, vezetője a belügy egy miniszterhelyettese lett. Változott a név és a szervezeti felépítés is, ekkortól hívták Allambiztonságnak (Sigurimi i Shtetit), élén Nesti Kerenxhi állt. A szervezet ekkor közvetlen jugoszláv felügyelet alatt működött. A Jugoszláviával történt szakítás után irányítását az albán Politikai Bizottság vette át. Az ’50-es évek alatt a Sigurimi meghatározó fejlesztésen ment keresztül. Három különálló igazgatóságot állítottak fel az elhárítás, a hírszerzés és az állami vezetők biztonságáért felelős területekre. A hírszerzés a Külügyminisztérium 4. emeletén volt berendezve, és dolgozói hivatalosan a diplomáciai testülethez tartozó alkalmazottak voltak. Van olyan kutatói vélemény, amely szerint a Sigurimi munkatársai között sokan voltak olyan családok tagjai közül is, amelyek „politikailag megbízhatatlanoknak” 286
