Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
A párt és Enver - örökre veled vagyunk Albánia Riba András László A párt és Enver - örökre veled vagyunk Az egyetemes történet két alapvető módszere a kapcsolattörténeti megközelítés, valamint egy adott kor(szak) vagy tér (régió, ország) önálló feldolgozása. A modem értelemben vett, független albán állam története alig több mint száz évre tekint vissza (1912). A tér és az idő kölcsönhatásai, illetve a bennük foglalt történések, jelenségek a történelmi jellegű ismertetést mégis komoly kihívás elé állítják. A modern albán történelem megértéséhez feltétlenül szükséges figyelembe vennünk az albánok Oszmán Birodalom általi adottságait, meghatározottságait. Az elemzés kereteit illetően azonban ez által további módszertani kérdések merülnek fel. Megelőlegezett historiográfiai betekintésként a bevezető gondolatok közé kívánkozik Csaplár-Degovics Krisztián Az albán nemzettéválás kezdetei című munkája, különösen az albán politikai gondolkodás, identitás és nemzetté válás tekintetében ismertetett kutatás-módszertani problémafelvetései okán. Csaplár-Degovics meghatározónak tartja, hogy az első világháború előtti időszakban az albánok modern nemzetté válásának folyamatában egy olyan európai népről van szó, amely többségében muszlim. Tehát korlátozottan lehet párhuzamot állítani más balkáni népek hasonló mozgásaival, mivel az iszlámon keresztül az albánok többsége elfogadta a birodalom által megszabott kereteket. Okfejtésében arra a körülményre is felhívja a figyelmet, hogy a maradék albánság azonban (vallási értelemben vett kisebbség) felekezetileg sokszínű volt. Míg a szomszéd népeknél a vallási identitás fokozatosan része lett a nemzeti identitásnak, és ennek köszönhetően a kettő szorosan összefonódott, addig az albánok körében ettől eltérően a vallási identitás alárendelődött a nemzetinek, és speciális értelemben bizonyos hitvallásként különleges „felekezetié” vált. Módszertani megállapítása szerint az alapvetően nyugaton kidolgozott nacionalizmuselméletek többsége nem alkalmazható Albániára. Ennek okait abban jelölhetjük meg, hogy a szociológiai vagy kultűrantropológiai modellekbe
