Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
Táborszemle Zsebők Csaba „héroszainak” arcképei fogadták a látogatókat. A tornyon pedig roppant méretű vörös csillagok hirdették a kommunizmus dicsőségét. Igaz, átadásától számítva már csupán egy szűk évtized adatott a rendszernek. A Zsivkov-rendszer hanyatlása és bukása Az 1980-as évek első harmadában a rendszer stabilitása kezdett kérdésessé válni. A növekvő gazdasági válság és más körülmények - például a demográfiai problémák - arra ösztönözték Zsivkovékat, hogy előhúzzák a „török kártyát”. Az országban élő mintegy 600 ezer török ellen indult kampány, „újjá- születési folyamat” címen, azzal az indokolással, hogy valójában bolgárok, akiket korábban - az oszmán időkben - erőszakkal térítettek át muszlimmá. így ideje visszavezetni őket a nemzet soraiba, amihez török nevüket bolgárra kell cserélni. 1984-ben megkezdték a török nevek erőszakos elbolgárosítását, a török nyelv használatának korlátozását, sőt tiltását, s még a szabad vallásgyakorlást is akadályozták. Ezek következtében kipattant és meg is maradt a feszültség az államhatalom és a török kisebbség között. Az ellentétek 1989-ben újra erősen kiújultak, így több mint 300 ezer török hagyta el Bulgáriát. A világ demokratikus közvéleménye, illetve a musz- lim többségű országok és természetesen az ankarai kormány szinte mindvégig elítélték a törökellenes akciósorozatot, s még a Szovjetunió vezetése is rosszallással tekintett Zsivkovékra. Mindeközben Mihail Gorbacsov 1985-ös hatalomra kerülése megkérdőjelezte a hosszú ideje vitt bolgár centralizációs irányzat létjogosultságát. Zsivkov és köre lassan, de biztosan kezdte elveszíteni legfőbb külső szövetségesét. A Gorbacsov-féle „peresztrojka” és „glasznoszty” szinte megoldhatatlan feladat elé állította a szófiai vezetést. Több évtizede szinte tökéletesen alkalmazkodtak az éppen aktuális szovjet irányvonalhoz, az idős Todor Zsivkov azonban már nem volt képes és alkalmas jelentősebb változtatást levezényelni. Igaz, az állampárt a vállalatok és szövetkezetek önállóságának a növelése mellett döntött, de ez már nem számított nagy engedménynek a moszkvai változások fényében. Ráadásul a szovjet-bolgár gazdasági együttműködés is hanyatlásnak indult. 266
