Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
Táborszemle Zsebők Csaba a görögországi és főként a jugoszláviai részeken - bolgár öntudatú rokonok élnek. Pedig ekkorra a macedónok nemzetté válása megtörtént, különösen a jugoszláviai Macedón Szocialista Szövetségi Köztársaságban, azaz a var- dar-makedóniai területen. Bulgáriában azonban egymás után újra kiadtak jó néhány revizionista könyvet, amely eredetileg a két világháború között jelent meg, Makedónia bolgár voltát bizonyítandó. Mindez a bolgár-jugoszláv viszonyt jelentősen beárnyékolta. Az, hogy a bolgár kommunisták irányvonala az 1960-as évektől nacionalistává vált, román és - bizonyos mértékig - szlovák elvtársaikkal roko- nította őket. Mindezt úgy tehették meg és gyakorolhatták, hogy a moszkvai vezetésű táboron belül maradtak, nem úgy, mint például Albánia. Zsivkov rendszerének megszilárdulása 1965 áprilisában az állambiztonsági szervek felszámolták a Zsivkov eltávolítását célzó állítólagos összeesküvést, amelyet pár maoistának tartott katonatiszt szervezett. Az egész ügy a pártvezető szempontjából nem tűnt igazán veszélyesnek, mégis egészen 1989-ig ez bizonyult a Zsivkov hatalmát ért legnagyobb kihívásnak. Az 1960-as évek közepén a gazdaság dinamizálását célzó óvatos reformokat indítottak be, mérsékelve a központi gazdaságirányítást, azonban az 1968-as csehszlovákiai események miatt Zsivkovék megálljt parancsoltak, és újra a szigorú tervutasításos rendszert alkalmazták. Sőt, a BKP úgy döntött, hogy a párton és az államigazgatáson belül csakúgy, mint a művelődés és a kultúra területén szigorú központosítást vezetnek be. 1968 augusztusában Bulgária - Romániától eltérően - részt is vett a Csehszlovákia elleni, szovjet vezetésű katonai intervencióban, ezzel is egyértelművé téve: a balkáni országban nincsen esélye az „emberarcú szocializmusnak”. Szófia amúgy szinte minden tekintetben Moszkvához igazította politikáját, ami még a Szovjetunió csatlósai között is speciálissá tette a helyzetét. Todor Zsivkovnak különös érzéke volt ahhoz, hogy az SZKP bármilyen irányváltását hamar lemásolja. Még az is felmerült, hogy Bulgária tagköztársaságként csatlakozik a Szovjetunióhoz, ez viszont nem valósult meg. A délkelet-európai állam így is a leghűségesebb csatlósként viselkedett. Zsivkovék a külpolitikában is igazodtak Moszkvához, legyen szó akár a szövetségi rendszer, akár a harmadik 260
