Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Botlik József: Drúzsba kötve

Drúzsba kötve Csehszlovákia ügyintézése Vójtech Tuka miniszterelnök és külügyminiszter feladata volt, a végrehajtás az Alexander (Sano) Mach (1902-1980) vezette Belügyminisz­tériumra hárult, ahol külön zsidó osztályt létesítettek. Szlovákia minden el­szállított izraelita egyénért ún. „letelepedési illetéket”, 5 ezer koronát, vagyis 500 német birodalmi márkát fizetett Németországnak. A deportálások során 1942 októberéig 58 ezer zsidó személyt, az országban élők kétharmadát hur­colták el Auschwitzba és más KZ-lágerekbe Szlovákiából a Hlinka Gárda közreműködésével, akik közül csak néhány százan élték túl a haláltáborokat. A Tiso-rendszer ellen szerveződő szlovák polgári és kommunista ellen­álló csoportok képviselői 1943 karácsonyán, titkos találkozón Pozsonyban közös politikai vezetést hoztak létre. Az ekkor megalakított Szlovák Nemzeti Tanács, az SZNT „a szlovák nemzet politikai akaratának egyedüli képviselő­je” lett. Az erről szóló ún. Karácsonyi egyezmény alapját, vagyis a szlovákok és csehek újbóli közös államának óhaját a röviddel előbb, 1943. december 12-én Moszkvában aláírt szovjet-csehszlovák kölcsönös segítségnyújtási és barátsági szerződés határozta meg. Ezt követően a szovjet Vörös Hadsereg közeledésére 1944 elején az SZNT megkezdte egy nemzeti felkelés előké­szítését. Tavasszal már a szlovák hadsereg legfelső vezetésének egyes tag­jai is azt tervezték, hogy átállnak a szövetséges hatalmakhoz, és a Kárpátok hegygerincén, a Duklai-hágónál megnyitják az arcvonalat a szovjet hadsereg előtt. Eközben az ország déli területén az első bécsi döntéssel kijelölt magyar államhatáron katonai erővel a trianoni vonalon túlra űzik ki a felvidéki ma­gyarságot. Az átállás főszervezője egyébként a dunántúli Dombóváron született Ján Golian (1906-1945) alezredes, egységparancsnok volt, aki nagy meny- nyiségű hadianyagot szállíttatott Besztercebányára. A londoni csehszlovák emigráns kormány a mozgalmat, a moszkvai csehszlovák pártvezetőség, el­sősorban Klement Gottwald az önállóan tevékenykedő kommunista parti­zánokat irányította, akik elutasították, hogy a szlovák hadsereg alá vessék magukat. Eközben a pozsonyi szlovák hadvezetés két hadosztályt vezényelt Eperjesre, hogy azok a Keleti-Kárpátokban a német Wehrmacht alakulata­it támogassák majd a Vörös Hadsereg ellen. Egyes, titokban szervezkedő szlovák katonai vezetőknek viszont az volt a szándékuk, hogy adott pillanat­ban a két hadosztály a Duklai-hágónál utat nyit a Vörös Hadseregnek. Erről Ferdinand Catlos (1895-1972) hadügyminiszter Moszkvával is tárgyalt. Az öntevékeny kommunista partizánokat - fő céljuk: „öljük a németeket, rob­bantsuk fel a hidakat, alagutakat, vasutakat” - júniustól nagyszámú, szovjet 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom