Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
Táborszemle Zsebők Csaba azaz a háborúban elfoglalt összes területet. Ráadásul az 1913-ban meghúzott bolgár-szerb határvonalat négy helyen módosították, így Caribrod, Boszile- vgrad és Sztrumica városokat és közvetlen környezetüket át kellett engedni a szerbeknek, azaz a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak. Mindemellett Nyu- gat-Trákia azon Égei-tenger menti sávját, amelyet Bulgária az előző, bukaresti békében szerzett meg, ki kellett üríteni. E vidéket végül Görögország birtokába juttatták a győztesek 1920-ban. Pedig a XIX. század derekán elképzelt Nagy-Bulgária eszméjének a megvalósítása azt eredményezte volna, hogy mindezek a területek tartósan a bolgár állam részét képezik. 1878-ban a balkáni viszonylatban jelentős méretű országnak, Nagy-Bulgáriának a létrejöttére mutatkozott esély az oroszok eszmei támogatása s a törökökkel szembeni hadi sikere miatt. A nagyhatalmak többsége azonban csak egy kis bolgár államot volt kész elfogadni, félvén a cári Oroszország befolyásának túlzott növekedésétől. Az első világégés után mindösszesen 11 300 négyzetkilométernyi területet vesztett Bulgária, mintegy félmillió bolgár lakossal. A jóvátételi kötelezettség ugyancsak súlyosnak bizonyult, ami jócskán meghaladta az ország teherbíró-képességét, amit rövidesen a jóvátétel ügyében is diktáló hatalmak kénytelenek voltak elfogadni, eredeti követeléseiket jelentősen mérsékelve. A békeszerződés alapján Belgrád még külön természetbeni kárpótlásra is számíthatott Szófiától, mivel az utóbbi mezőgazdasági termékeket, kőszenet volt kénytelen szállítani a nyugati szomszéd részére. Szintén komoly érvágást jelentett, hogy Bulgáriának radikálisan le kellett építenie hadseregét: a létszáma a tisztekkel együtt sem haladhatta meg a 20 ezer főt. Az Alekszandar Sztambolijszki vezette és a Földműves Szövetség alkotta kormány a békeszerződés szigorú feltételeit teljesítve beillesztette Bulgáriát az antant által meghatározott európai keretek közé. Az agrárius kormány békülékeny külpolitikával új országképet szándékozott kialakítani. A békeszerződés előírásait betartotta, és jószomszédi kapcsolatokra törekedett az összes szomszédos országgal, miközben a győztes nagyhatalmak iránt lojálisán viselkedett. A vesztes országok közül Bulgária elsőként lépett be a Népszövetségbe, elfogadva a szervezet elveit. Az ország 1923-ban megállapodást köthetett a háborús jóvátétel összegének leszállításáról. Bulgária 1919-től 1923-ig amúgy egyéni, „harmadikutas” próbálkozással parasztdemokrácia kiépítésére tett kísérletet. Nem csak bolgár viszonylatban minősíthető egyedülálló jelenségnek az egypárti paraszturalom néhány