Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
Bulgária A leghűségesebb csatlós éve, továbbá az új politikai-társadalmi vízió gyakorlatba ültetésének a kísérlete. Sztambolijszki és pártja végcélja olyan sajátos egalitárius társadalom megteremtése volt, amely ugyan a „termelőeszközök” magántulajdonán alapul, ám nélkülözi „az ember ember általi kizsákmányolását”. A jószomszédi kapcsolatok kiépítésnek a szándéka mindazonáltal komoly belső erő ellenállásába ütközött. Sztambolijszki megpróbálta elfogadni, hogy - a görögök uralta Égei-Makedóniához hasonlóan - Vardar-Makedónia bolgár szempontból elveszett, így arra törekedett, hogy a szerb-horvát-szlovén állammal korrekt kétoldalú kapcsolatokat építsen ki. Nem csupán a békés környezet kialakításért tette ezt, hanem mert így tartotta megvalósíthatónak, hogy Makedónia szerbekhez tartozó része önálló autonóm státust vívjon ki, ami fontos állomás lehet egy később kialakítandó - és Sztambolijszki által óhajtott - déli szláv föderációhoz. E föderatív elképzelés teljesen más geopolitikai viszonyok között, a második világháború után ugyancsak komolyan felmerült. A kormánypártként működő Földműves Szövetség és vezére ezzel a koncepciójával szembekerült a bolgár közvélemény többségével, amely egyértelműen a területi revízió hívének bizonyult. E kül-, illetve szomszédságpolitika miatt Sztambolijszki egyik legnagyobb ellensége a Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO) lett, amely a háború utáni bolgár belpolitikában egészen 1934-ig kulcsszereplővé vált. A VMRO többségi „belső frakciója” a szerb-horvát-szlovén államnak ítélt Vardar-Makedónia szláv lakosságát alapvetően macedo-bolgárnak tartotta. Az 1923. áprilisi választások után Sztambolijszki kormánya a teljhatalom birtokában erőteljesen korlátozta politikai ellenfeleit, letartóztatva aktivistákat, betiltva kiadványokat. Ekkortájt döntött egy erős tiszti szerveződés, a Katonai Szövetség a „megelőző csapásról”. A fegyveres akciót a hadsereg néhány főtisztje szervezte, a politikai cselekvési programot pedig a Naroden Szgovor (Népi Egyetértés) nevű politikai formáció dolgozta ki. A földműves szövetségi kormányt katonai puccsal 1923. júniusi 9-én megdöntötték. Sztambolijszkit a VMRO emberei meggyilkolták. A hatalom új szerveit a Naroden Szgovor alakította meg. A Borisz királlyal utólag elfogadtatott kormánynévsort a Szgovor „atyamestere”, Alekszandar Cankov vezette. A közgazdász professzorból lett miniszterelnök mellett a kormányban még helyet foglaltak pártonkívüliek, s kaptak tárcát az Alkotmányos Blokk tagszervezetei, a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták is. Cankov elengedhetetlennek tartotta, hogy egy táborba gyűjtse össze az összes rendpárti, 247
