Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
Mikor lesz vajon szobra Ceauşescunak? Románia ameddig a nemzet. „Tekintettel arra, hogy Romániában vannak együtt élő nemzetiségek, nyilvánvaló, hogy a szocialista nemzetfejlődés feltételei között hosszú időn át megmaradnak a nemzetiségek sajátos vonásai is” - jelentette ki a kondukátor. A magyarok igyekeztek nem észrevenni a mondat folytatását: „De ugyanakkor figyelembe kell vegyük a közeledés létező történelmi folyamatát, amely a jövőben még inkább kihangsúlyozódik. Ezzel kapcsolatosan szüntelenül szem előtt kell tartanunk annak szükségességét, hogy rendületlenül tevékenykedjünk minden dolgozó teljes jogegyenlőségének biztosításáért nemzetiségre való tekintet nélkül, hogy az egységes kommunista rendszer felépítésének útján megvalósuljon mind a szociális, mind nemzeti jegyeit illetően a társadalom egyre erőteljesebb homogenizálódása” - jelentette ki Ceauşescu az RKP 1972. július 19—21 -ei országos konferenciáján. A hangsúly egyértelműen a homogenizálódásra esett. Ennek a kijelentésnek nagy visszhangja volt a magyarok és a románok körében egyaránt. De nem egyforma visszhangja. A magyarok azt értették, hogy ugyanannyit érnek, mint a többségi nemzet, egymás mellett élnek és fognak élni a románokkal. Megmaradnak mint közösség. A román sajtóvisszhangokban azonban érződött az idegenkedés. A román értelmiség, azok a román értelmiségiek, akik 1968-ban fölsorakoztak a párt mellett, most szembefordultak Ceauşescuval, kifogásolták kijelentését, miszerint a nemzetiség addig él, ameddig a nemzet. Valóságos traumaként hatott rájuk Ceauşescu kijelentése. Kiderült a román értelmiség zöméről, hogy ezzel nem ért egyet, hogy a nacionalizmus tekintetében valójában egy platformon van Ceauşescuval, annak nacionalizmusát maga is osztja, a nemzeti kérdés kezelését pusztán taktikázásnak tekinti, a távlati célt egészen másban látja. Sokkal inkább a kijelentés második felében. „Ez volt az én nagy illúzióm! - fakadt ki Beke György. - Igaz, hogy a csángóknak nincsenek magyar iskoláik, de a családban azért még magyarul A Kondukátor 235