Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
Mikor lesz vajon szobra Ceauşescunak? Románia „Országunk nemzetközi politikája a szuverenitás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elveinek állandó, szilárd alapjaira épül. - hirdette meg Ceauşescu. - A nemzet és az állam még hosszú ideig alapját fogja képezni a szocialista társadalom fejlődésének.” Ez a kinyilatkoztatás mennyei muzsika volt a zsigerből és hagyományosan oroszellenes román tömegeknek és értelmiségnek egyaránt. Ceauşescu a nacionalizmusával lefegyverezte és maga mellé állította az antikommunista értelmiséget. Amnesztiát hirdetett, kiengedte a börtönből a politikai foglyokat, sokan közülük pozícióba is kerültek. Szélesre tárta a párt kapuit a román értelmiségiek előtt, akik közül igen sokan, köztük a majdani ellenzéki Paul Goma, ekkor léptek be a pártba. Szimbolikus módon az 1965-ben elfogadott új alkotmányban a Román Népköztársaság helyett Románia Szocialista Köztársaságra változtatták az ország nevét, hogy ezzel is kifejezzék a szuverenitását. (Még a nyelvtanilag helytelen szerkezet is - jelzős szerkezet helyett valójában állító mondat - tudatosan jelezte a többi szovjet tagköztársaságtól való különbözést.) A nemzet hőseként fellépő Ceauşescu a gazdasági és társadalmi nehézségek megoldására a nacionalizmust alkalmazta. Nacionalista frazeológiája és Moszkva-el- lenessége népszerűvé tette. Népszerű volt, mint kezdetben minden diktátor, akinek karizmának nézik az erejét... Az persze vitatott kérdés, hogy Ceauşescu függetlenedése Moszkvától mennyire volt valódi vagy pedig egy jól megkoreografált nagypolitikai forgatókönyv része, amint azt Pacepa, a Nyugatra menekült volt belügyes (Securitates) tábornok Vörös horizontok című visszaemlékezései sejteni engedik. Ceauşescu nacionalizmusának koherenciája azonban azt látszik igazolni, hogy - legalábbis egy adott ponton túl mindenképpen - valóban szem- befordult Moszkvával. Ceauşescu ezáltal nem csupán otthon, hanem külföldön is népszerűvé vált. Beülhetett az angol királynő hintójába, szóba állt vele az amerikai el✓ nők. Es a könnyen kapott hitelekből finanszírozni tudta a lakosság átmenetinek bizonyult életszínvonal-emelését. 1968 áprilisában megtörtént a leszámolás a sztálini korszak törvénytelenségeivel, rehabilitálták az igazságtalanul meghurcoltakat, köztük a magyar baloldaliakat, Fórist, Kurkót is. Az erdélyi magyarságban azonban némi aggodalmat keltett Ceauşescu kijelentése a IX. kongresszuson, miszerint a nemzetiségi kérdés végleg megoldódott. Bár, megnyugvásukra, az új alkotmányban szerepelt az „együtt élő nemzetiségek” fogalma. 233
