Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?

*

Táborszemle Beke Mihály András

magyar kultúrközpontnak. Oda vitték a színművészeti főiskolát, amely addig Kolozsváron működött. Létrehozták a Pedagógiai Főiskolát. A városba költöztették a Falvak Népe és a Pionír gyermeklap szerkesztőségét. Itt indult az Igaz Szó meg a Művészet című lap, a mai Új Élet, az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó pedig fiókszerkesztőséget nyitott a városban. A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása kétségtelenül nagyon lázba hozta a magyarságot. Illúziókat ébresztett. Panek Zoltánnak van egy akkori novellája, amelyben valahol Torda környékén, tehát a MAT-on kívül, magyarok és románok vitatkoznak. Végső érvként azt mondja a tordai magyar a románnak: „Vigyázzon, mert megalakult a Magyar Autonóm Tartomány!” A MAT kiváltotta a románok dühödt ellenszenvét. Kicsi Magyarországnak nevezték. A magyarok lelkűk mélyén maguk is érezték a sanda szándékokat, erről az akkori viccek árulkodnak. Azt mondták: ’Az autó magyar, de a sofőr román!’ 1960-ban Ceauşescu kezdeményezésére kezdték meg a MAT fölszámolását. Előbb a Sepsi és Kézdi rajonokat csatolták Brassó tartományhoz. Akkoriban keserűen mondták a magyarok, hogy addig zsugorodik a MAT, míg a végén egy autonóm falu marad belőle...”

Mára már nyilvánvaló: a Magyar Autonóm Tartományt a román pártvezetés kényszerből, Sztálin követelésére hozta létre, de felismerte a kényszerűségben rejlő lehetőségeket, és hatékonyan kihasználta a nagyromán projekt megvalósítására.

Gheorghiu-Dej látványosan meghonosította a szovjet módszereket, a kollektivizálást, az államosítást. Az ötvenes években bizonyos eredményeket könyvelhetett el, javult az élelmiszer-ellátás, az iparosítás nagy tömegeket jutatott munkához. Ám a sztálini felszín alatt Dej egyre erőteljesebben érvényesítette a nacionalista elveket. Kezdetben megpróbálta egyeztetni a nagyromán elveket és célokat a sztálini iránnyal. Ám a belső tisztogatásokat követőn a belső harcokban felülkerekedett és egyre erőteljesebben érvényesült a nacionalista irányzat. A kezdetben fontolva nacionalista Dej egyre inkább a még a 30-as években bizalmasává fogadott, markánsan nacionalista Ceauşescu hatása alá került.

Aztán Sztálin halálát követően hirtelen eltűntek a Sztálin-képek, szobrok és feliratok. A generalisszimusznak három romániai városban, Bukarestben, Marosvásárhelyen és Brassóban állt szobra. Mindhárom eltűnt. A hatalmas bukaresti szobrot egyik napon deszkaállványokkal kerítettek körül, mintha restaurálnák. Másnapra az állványok eltűntek, a szoborral együtt. Sztálinváros is visszakapta régi nevét, Brassót.

226