Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
Mikor lesz vajon szobra Ceauşescunak? Románia a Magyar Autonóm Tartomány létrehozását, sokan „a magyar világ” visz- szatérésében reménykedtek, a románok közül pedig sokan gyorsan elköltöztek a „magyar uralom” alól. Azonban a magyar értelmiségiek, különösen a kívül rekedt kolozsváriak nagyon kritikusak voltak a „székely gettó” létrejöttét illetően. „A Magyar Autonóm Tartomány létrehozásával a román politika bizonyítani szerette volna a nemzetiségi kérdés ’megoldását’, de a rejtett céljai közé tartozott az erdélyi magyarság megosztása, szembeállítva a tömbmagyarságot, a székelységet az erdélyi megyékben és a városokban élő magyarsággal. Ezt mi sem mutatta jobban, mint az, hogy mialatt az Autonóm Tartományban biztosították az anyanyelv használatát, máshol inkább fokozatosan visszaszorulóban volt a magyar nyelvhasználat” - állapítja meg Egyed Ákos kolozsvári történész. Az a törekvés, hogy Marosvásárhelyt magyar kultúrközponttá fejlesszék fel, együtt járt azzal, hogy szorosabb és közvetlenebb ideológiai ellenőrzés alá kerültek a magyar intézmények, másrészt elkezdhették a többi erdélyi város magyar kulturális jellegének az elsorvasztását. Megindult a marosvásárhelyi napilap, az Igaz Szó - megszűnt a kolozsvári Irodalmi Almanach. A MAT létrehozása a kompakt magyar közösség lakta területeken együtt járt a szórványmagyarság erőteljes elsorvasztásával. Egy esetleges újabb bécsi döntéstől való rettegés előhívta azt a nagyromán koncepciót, hogy Erdély elrománosítását a magyar határ felől kell elkezdeni. Elvégre az erdélyi Sabin Manuilă, a román Központi Statisztikai Hivatal hajdani igazgatója már 1935-ben kijelentette: „A nyugati határ kérdését ennek a határnak 100 kilométeres körzetben való megtisztításával lehet megoldani, amit nem lehet másként elérni, mint a magyar elem kiirtásával” (Boia). Ennek az 1935-ös koncepciónak a megvalósítását segítette el a „székely gettó” létrehozása. „A román nemzetiségi politikát mindig egyfajta húzd meg-ereszd meg taktika jellemezte - emlékezik vissza Beke György. - Megengednek valamit, aztán visszavonják. Amit megengednek országosan, azt helyi szinten tiltják, akadályozzák. Egyszerre szorosabbra fogják a gyeplőt, meg el is engedik. De mindig a szorítás az erősebb. 1956 nyarán Marosvásárhelyen, a Magyar Autonóm tartomány székhelyén megtiltották a magyar nyelvű táviratok felvételét, ugyanakkor másutt Erdélyben megnyitottak három magyar iskolát... Marosvásárhely 1945 után központi szerepet kapott a romániai magyar közéletben. A bukaresti hatalom ide összpontosította, lényegében ’gettóba’ zárta az erdélyi magyar művelődést. Olyan előnyben részesítették a várost, amelyet korábbi kulturális súlya nem indokolt. Kinevezték legfőbb 225
