Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
Mikor lesz vajon szobra Ceauşescunak? Románia Sztálin Erdély kérdésében az utolsó pillanatig kétségek közt tartotta mind a magyar, mind a román kommunista pártvezetőket. Egymás ellen uszította őket, de a két országot is. Ha más nem, ez a párizsi döntésekig tartó, ám a következő évtizedeket erőteljesen meghatározó időszak kiválóan illusztrálja állításunkat, hogy a román kommunista korszak a románok vs. magyarok kontextusba állítva értelmezhető igazán. Jellemző, hogy a nagyromán projekt szellemében Gheorghiu-Dej kommunista pártvezér az antikommu- nista Tătărescu volt külügyminiszterrel közösen védte a román álláspontot Párizsban. Amint azt a román történelem során gyakran volt tapasztalható, a nagyromán projekt felülírt mindig minden osztályszempontot és érdeket. Ez történt a párizsi békeszerződések után is. A Magyar Autonóm Tartomány Béke és háború A szovjet modell bevezetése okozott némi zavart a nagyromán projekt megvalósításában és különösen annak megnyilvánulásaiban, átmenetileg vissza is fogta azt, ám aztán új erőre kapott. Az erdélyi magyarság a maga bőrén érezte ezt. A magyarok elleni tisztogatások már a párizsi békeszerződést követően szinte azonnal megkezdődtek. A felsőháromszéki, magyar anyától származó, nevét hol magyarul, hol románul író Luka László-Vasile Luca, a kommunista párt titkára, 1918-ban még a Székely Hadosztály katonája, majd Brassóban kommunista munkás, később pénzügyminiszter, alig három hónappal a békeszerződés aláírását követően egy cikkében arról írt, hogy tisztogatásokat kell végrehajtani mind a Magyar Népi Szövetség, mind általában a magyar közösség soraiban. Ezzel megadta a jelt a korábban már a Groza-kormány mellett elkötelezett magyar politikai vezetők, köztük is elsősorban a Magyar Népi Szövetség vezetője, Kurkó Gyárfás elleni hajszára. 223
