Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Drúzsba kötve Csehszlovákia hogy a cseheknek nincsen joguk Szlovákiához, ezért Csehszlovákiát fel kell osztani. Elemezte a csehek (Benes) által a párizsi békekonferencián bemutatott hamis dokumentumokat, majd azt a folyamatot, hogy a csehek jogtalanul miként változtatták meg a rájuk vonatkozó békeszerződések előírásait, tették Szlovákiát cseh gyarmattá. A felhívás végül öt pontban fogalmazta meg a szlovák követeléseket, ezek lényege: Szlovákia kerüljön vissza Magyarországhoz, mert Szlovákia azzal „alkot tökéletes földrajzi és gazdasági egységet”, és nem Csehországgal. A kiáltvány tiltakozott a prágai csehszlovák kormányzat szlovákokat elnyomó politikája ellen és amiatt, hogy vezetőit -Vojtech Tuka (Béla, 1880-1946) és Andrej Hlinka (1864-1938) - börtönre ítélték. Az utóbbit, a Szlovák Néppárt elnökét azért sújtották hat hónapi börtönnel, mert „elment Párizsba, hogy ott feltárja az igazságot a cseh zsarnokságról”. A csehszlovák államalakulás idején Szlovákiának és Kárpátaljának (Ru- szinszkó) 1918-1920-ban nemzetközi szerződésekben vállalt önkormányzatát a szlovákok és ruszinok erőteljes követeléseinek, mozgalmának a hatása alatt csak két évtized múltán, 1938 októberében, már az ország felbomlása előtti időszakában, kényszerűen adta meg a prágai kormányzat. Közben a szudétanémet kérdést 1938. szeptember 29-én tartott négyhatalmi - német, olasz, francia és brit - találkozón, az ún. Müncheni egyezményben rendezték. Ennek értelmében Cseh-, illetve Morvaország németek által lakott területeit (kiterjedése: 28643 km2, 3,6 millió lakossal, ebből 2,8 millió német, 0,8 millió cseh) a Német Birodalomhoz csatolták. Lengyelország már október 2-án bevonult Tésín (Teschen) vidékére. A magyar minisztertanács 1938. október 8-án tartott rendkívüli ülésén, Budapesten kimondta, hogy a csehszlovákiai magyarlakta területeket „nem történelmi, hanem etnikai alapon” követeli vissza. Kárpátalján viszont tartsanak népszavazást a vidék hovatartozásáról. A müncheni egyezménynek megfelelően október 9-én a felvidéki Révkomáromban megkezdődtek a ma- gyar-cseh-szlovák határtárgyalások, az utóbbi küldöttséget Jozef Tiso (1918 végéig Tisza József, 1887-1947) szlovák miniszterelnök vezette. A magyar fél a magyar többségű területsáv visszacsatolását kérte, Tiso csak a kisebbségi magyarság területi önkormányzatát ajánlotta fel, és ezután tárgyalási szünetet kért. Eközben engedményként október 11-én Cseh-szlovákia visz- szaadta az elcsatolt Ipolyság városát és a vasútvonal miatt Sátoraljaújhely elszakított városrészét, az ún. Kisállomást. Mindkettőt október 15-én vették ünnepélyesen birtokba a Magyar Királyi Honvédség csapatai. 17
