Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Juhász György: A kétszer volt ország
A kétszer volt ország Jugoszlávia speciális jugoszláv elegye, egyvelege? Ezen a kérdések kifejtéséhez, kielemzéséhez nagyban kellett volna a tudomány segítsége a politikának, amely inkább saját céljaira (hatalomtechnika) akarta alkalmazni a tudományt, aminek speciális szerepe volt a balkáni föderációban, különösen az Akadémiáknak. A balkáni társadalmakban, így Jugoszláviában is, az átlagember, de még a diplomások számára is az akadémikusok egy külön kasztot képeztek, mindenben fölötte álltak a társadalomnak. A politikusok, katonatisztek, „újgazdagok”, diplomaták is fölnéztek rájuk és tartottak tőlük. De még maguk a jugoszláviai akadémiák is mások voltak. Kelet- és Közép-Európában a háború utáni szovjetizálás mindenre kiterjedt. Még az akadémiák sem kerülhették el sorsukat Varsótól Bukarestig és Prágától Budapestig a ’40-es évek végén. Ez alapvetően abban nyilvánult meg, hogy szovjet mintára a műszaki-ipari-természettudományi irányba, vonalra állították őket, megszüntetvén az ún. szépészeti osztályokat. (Pesten Illyés Gyulától Bernáth Aurélig zárták ki a tagokat.) Bár több jugoszláviai, majd utódállam-béli történész, egyetemben a külföldiekkel, Jugoszláviát egészen 1950-52-ig sztálinista „képződménynek” tartja, s nem 48-ban húzza meg a határt, Jugoszláviában az akadémiák szerkezete (Tudományos és Művészeti) és tagsága is érintetlen maradt. Az „magától értetődő”, hogy marxista (majd titoista) tudósokkal (inkább tag lenne a helyes kifejezés, mert pl. Sinkó Ervint Krleza érettségi nélkül vetette föl) bővült, de maradtak az írók, költők, a képző- és zeneművészek, akiknek alkotásaiknál fogva nagyobb volt az ismertségük, mint, mondjuk, egy mikrobiológusnak vagy gyógyszervegyésznek. Több akadémia is működött az országban a szlovéntől a szerbig, s a kiteljesedő autonómiában a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány saját akadémiát hozott létre 1981-ben Újvidéken (Növi Sad). Ma ez a korábban önálló intézmény a belgrádi alosztályává „degradálódott”. Annyit persze az egyetemes tudomány védelmében kötelességünk megjegyezni, hogy még a valós és komoly szövetségi államokban is csak egy akadémia működik, nincs külön bajor, szász... vagy szicíliai és umbriai. Tudták ezt Jugoszláviában is, sőt az akadémikusoknak gondjuk is származott ebből, de státusuk és juttatásaik miatt, egyetértve a csúcspolitikával elfordították a fejüket, s nem a maguk státusát akarták rendezni, hanem a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Memoranduma az egész Jugoszláviáét. 1986. szeptember 26-án jelenik meg az egyik legismertebb és legnépszerűbb belgrádi lapban, a Vecernje Novostiban a szerb akadémikusok állásfoglalása. A megjelenés körülményeiről (kiszivárogtatás?, 151
