Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete
A múltból jelen, a jelenből jövő „Abban, hogy a magyar irodalom, különösen a költészet oly ismert és népszerű lett Lengyelországban, komoly része volt Kerényi Gráciának” - írja róla Kovács István41. S így folytatja: „A magyar költészeti antológia megjelenése 1975-ben mindenekelőtt neki köszönhető. Ezzel kapcsolatos munkáját minősíti, hogy a lefordítandó magyar versekhez jó szemmel társított lengyel költőket, olyanokat, akik az általa készített nyersfordításokat lengyel versként tudták életre kelteni. E munkája során, mi magyarok, hálásak leginkább neki Bohdan Zadura*2 felfedezéséért lehetünk, aki általa egy életre elkötelezettje lett a magyar költészetnek”. Erről maga Zadura így vallott az 1980-as évek végén41 42 43: „Tizenöt évvel ezelőtt annyit tudtam a magyar költészetről, amennyit honfitársaim többsége tudott. Mármint, hogy Petőfi Sándor magyar költő. E tömör ténybeli számvetésben a magyar szakot végzetteket vagy szakosokat sorolom a kisebb részhez, s ezzel biztos, hogy már ki is merítettem a kisebb hányadot. Amikor annak idején levelet kaptam Kerényi Gráciától, aki arra kért, hogy fordítsak le neki három verset (egyet Bornemisza Pétertől, egyet Rimay Jánostól és egyet még valakitől) az Állami Kiadóvállalat (PIW) gondozásában készülő antológia számára, megfordult a fejemben - szeretném elfelejteni, de Bohdan Zadura 41 Kovács István (1945) József Attila-díjas (1984) és Babérkoszorú-díjas (2011) költő, író, műfordító, történész, polonista. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Felsőfokú tanulmányokat az ELTE történelem-lengyel szakán folytatott, Az egyetemen kapcsolódott a Kilencek költői csoportosuláshoz, szerepelt költészeti antológiákban. 1970-71-ben Illyés Gyula Herder-ösztöndíjasaként a Bécsi Egyetem hallgatója. 1972 és 1981 között az MTA kelet-európai irodalmak kutatócsoportjában dolgozott. 1981 után az ELTE Lengyel Tanszékén tudományos munkatárs, 1992-ben szerezte meg a történettudomány kandidátusa fokozatot. 1990 és 1994 közt a varsói magyar nagykövetség kulturális tanácsosa, 1994-95-ben és 1999-2003-ban krakkói főkonzul. 2003-ban Krakkó díszpolgárává választják, 2013-ban pedig a Krakkói Tudományos Akadémia külföldi tagjává. Kutatási területe a lengyel történelem és lengyel-magyar kapcsolatok. Jelentős a műfordítói tevékenysége is, ezen túl hat önálló verseskötet, húsz történelmi tanulmány- kötet, s egy regény szerzője, több történelmi munkáját kiadták lengyelül, köztük két verseskötetét és regényét is. Számos magyar és lengyel díj, kitüntetés, elismerés tulajdonosa. 42 Bohdan Zadura (1945) - lengyel költő, prózaíró, műfordító, irodalomkritikus. A lublini Akcent folyóirat szerkesztője, a Lengyel írószövetség lapjának főszerkesztője (2004-től). 2013-ban Bethlen Gábor-díjat kapott. 43 Ibidem: Kovács István: Kerényi Grácia a lengyel és a magyar kultúra fényözönében... 48
