Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)

Lengyel impulzusok

Lengyel impulzusok dámái tett látogatása alkalmával sikerült — a rendszerváltoztatás előtti időkben egyetlenként - hasonló szerepet betöltő szervezetet létrehozni, a hazánkban élő lengyelség kezdeményezésére, a Magyarországi Lengyelek Bem József Kultu­rális Egyesületét. (Az egyesület működésére az alábbiakban még visszatérünk.) A lengyelek a magyar forradalomban egy igazi sztálinizmus elleni fel­kelést láttak, amely a lengyelekéhez hasonló célkitűzéseket fogalmazott meg - állapítja meg Tischler -, csakhogy Magyarországon a régi vezetés szű­klátókörűsége és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodása vérfürdőt ered­ményezett. A magyarok megsegítésére indított hatalmas segélymozgalom alkalmas volt arra, hogy félredobva az addigi semmitmondó sablonokat a szocializmust építő két nép barátságáról, visszatérjenek a hagyományos ma­gyar-lengyel barátság eszméjéhez. Lengyelországban élénken élt annak em­léke, hogy 1939 őszén Magyarország közel százezer lengyel menekültet fo­gadott be, mások arra emlékeztek, hogy a világháború idején Lengyelország különböző pontjain - így Varsó környékén - állomásozó magyar csapatok mennyire segítőkészek voltak, s egyáltalán nem viselkedtek megszálló had­seregként. Mindez együtt fenntartotta a nemzeti emlékezet folyamatosságát. Wladyslaw Gomulka pártfőtitkámak a harcoló magyarok melletti ha­talmas társadalmi rokonszenvet azzal sikerült viszonylag hamar korlátok közé szorítania (felvilágosító agitátorok százait mozgósították országszerte ennek érdekében), hogy megzsarolta a lengyeleket a magyar tragédia eset­leges lengyelországi bekövetkezésének veszélyével. Ugyanakkor 1956 no­vembere után belpolitikájában igyekezett minden olyan lépést elkerülni, ami a lecsillapodott kedélyeket újra felizgathatná. A lengyel vezetés tökéletesen tisztában volt azzal, hogy nem tudja elhitetni a lengyelekkel, hogy Magyar- országon ellenforradalom zajlott le. Ráadásul ezzel a tézissel teljesen maga sem értett egyet, hiszen a társadalom jelentős hányada a magyar forradalom eszméit a magáénak érezte, és az eseményekben megismétlődését látta mind­annak, ami néhány nappal korábban Lengyelországban történt. Ezért Varsó­ban hivatalosan nem erőltették a magyarországi ellenforradalom koncepciót, még a kommunista tömegtájékoztatásban sem volt kötelező ellenforradalmat nye volt az 1968-as diáklázadások, majd 1970-ben bekövetkezett sztrájkmozgalmak (ahol ekkor lett a sztrájkmozgalom egyik szakszervezeti vezetője Lech Walesa) letörése. 1968 augusztusában egyike volt, aki sürgette a Varsói Szerződés beavatkozását, sőt részt is vett a „prágai tavasz” elfojtásában. Az 1970. decemberi munkáslázadások véres pacifikálását követően leváltották, s helyét Edward Gierek foglalta el a LEMP élén. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom