Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Csoóri Sándor „senkijei, barátai”
Csoóri Sándor „senkijei, barátai” A Lengyelországról kialakult negatív képet erősítik Góralczyk szerint a lengyel turisták, akiket ma már „a kis stílű üzletelőkkel, a megbízhatatlan, bűnözésre hajlamos veszélyes elemekkel” azonosítanak a magyarok, de hasonlóan kedvezőtlen kép alakult ki a Magyarországon dolgozó lengyelekről is, akik ugyan szorgalmasak, de életvitelük - főleg az iszákosság miatt - sok helyütt visszatetszést kelt. A hivatalos kapcsolatokat a szerző úgy jellemzi, hogy azok „protokollárisak, rituálisak, mindkét félre merev kötelezettségeket rónak, a találkozókon bizonyos értelemben a játékszabályok betartására összpontosítanak”. A lengyelekről kialakuló negatív kép egyre határozottabb, és a magyarok egyáltalán nem keresik az objektív okait annak, miért viselkednek a lengyel turisták úgy, ahogyan viselkednek. „A lengyelek gondja, hogy csak napi 200 forintot válthatnak be”, a magyarok viszont korlátlanul kapnak zlotyt turistaútjaikra. Góralczyk itt természetesen megemlíti, hogy a magyarok is üzletelnek Lengyelországban, sőt a nehéz gazdasági helyzetükre való tekintettel ennek erősödésével kell számolni, bár nyilván Zakopanéba és Katowicébe a „kis halak” jönnek, hiszen a „nagyok” Nyugatra járnak. A szerző a magyarok szemére veti, hogy nem eléggé foglalkoznak a lengyel kultúra népszerűsítésével, a lengyel nyelv oktatásával. Kevesli például a két középiskolát, ahol lengyel nyelvi tagozat is működik. Megismétli azokat a vádakat, amelyek szerint a magyar történelemkönyvekben és tankönyvekben torzan tükröződik a lengyel történelem, mivel elsősorban német, cseh és orosz, nem pedig lengyel forrásokra támaszkodnak. Elrettentő példaként hozza fel, hogy valamilyen magyar könyvben Kopernikuszt német származású tudósnak tüntették fel. A lengyel irodalom magyarországi megjelentetését kevésnek, a művek válogatását véletlenszerűnek, néha szerencsétlennek tartja. Válaszában Engelmayer 1956-tól részletesen elemzi a lengyel sajtó Magyarország-ké- pének alakulását, amit szerinte mindig a lengyel belső politikai eseményekhez való igazodás határozott meg. A magyar eseményeket, a magyar valóság bemutatását a sajtó nem egyszer - 1956 után, a ’70-es évek végén - az ország vezetésére gyakorolt nyomás eszközeként használta. A magyarokról a legobjektívebb kép 1981-82-ben élt a lengyel sajtóban. Fordulat Nowaknak 1986-ban a Zdania című folyóiratban megjelent Spiró-ellenes írásával következett be. A Nowak-Spiró vita nagyon gyorsan politikai kérdéssé vált - írja Engelmayer -, és ennek közvetlen vagy közvetett következménye lett a Lengyelországban kialakult magyarellenes hangulat. A Magyarországgal foglalkozó publikációk szá141
