Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
III. 1989 első féléve - Az élők, a holtak, és változó viszonyaik
III. 1989 első féléve - Az élők, a holtak, és változó viszonyaik eliminálni próbáló egypárti vezetés szeptember 4-étől folyamatosan próbált nyitni a Fórum irányába. Igazi, tőről metszett kommunikációs és helyzet-paradoxon, hogy míg az első lakiteleki találkozó tömb- (tehát nem platform) szinten tiltást és tagadást váltott ki az MSZMP vezetéséből, addig a második MDF-es sátorállítás épp ezek ellenkezőjét indukálta. 1989 tavaszára azután az is világossá vált, hogy az egymást követő szovjet főtitkárok figyelő szemei előtt Kádár János személye és akarata által ernyőpártként fent- és egyben tartott MSZMP-t végül szétfeszítik az ideológiai és világnézeti különbözőségek, s még inkább az egyéni ambíciók és érdekek. Ezen (akkor forrásban lévő) változás kontextusában a fenti dilemma jelentős mértékben átalakult és újrafogalmazódott: immár nem az volt a kérdés, akar és/vagy tud-e az MSZMP az MDF-fel valamilyen formában kooperálni, esetleg (potenciálisan) szövetkezni, hanem hogy az MDF vezetése, tagsága és szimpatizánsai akarnak-e majd bármely utódpárttal/platformmal együttműködni. Az MSZMP reformköreinek102 1989. április 15-i kecskeméti „Reform-műhely” tanácskozása csak még inkább kiemelte ennek relevanciáját. A Guardianben - választékos angolsággal, s olykor magyarra lefordíthatatlan szójátékokkal - lan Traynor így tudósított a reformerők tanácskozásáról: „Magyarország látszólag megállíthatatlan rohanása a ’plurokommunizmus’ felé nyaktörő sebességgel folytatódik, ahogy alig néhány nappal a Politikai Bizottság néhány tagjának [a PB-ből való - KJE] kizárása103 után vezető reformerek már nyíltan a kommunista párt felbomlásáról beszélnek. A párt 102 A visszatekintve átmenetinek és kérészéletűnek bizonyult MSZMP reformköreinek története Csongrádból indult, ahol a megyei első titkár már 1988 nyarán „egy konzultatív testület ötletét” vetette fel, majd (végül) Lovászi József kezdeményezésére 1988. november 29-én Szegeden találkozót szerveztek. Ezen egy nyilatkozatot és felhívást fogadtak el, s egy, a párthierarchiától független megyei reformkor létrehozását javasolták - mely 1989 decemberének elején meg is alakult. Bár a még ugyanezen hónapban megtartott megyei pártértekezleten Grósz Károly főtitkár e lépést pártellenesnek és frakciózásnak minősítette, a reformkörök szervezése - némi kivárás és szünet után - 1989 első felében beindult, s e körök hamarosan jelentős, ha nem is „pártszerű”, de párton belüli erőt képviseltek. Novák Zoltán: Az MSZMP Budapesti Reformköre, A reformkori mozgalom szerepe a magyarországi rendszerváltásban, Budapest, 2005. 28. http://mek. oszk .hu/01900/01961 /html/ 103 AZMSZMPKB 1989.április 12-i ülésén a PB átalakítása során a testület létszámát 11-ről 9-re csökkentették, s nem választották be Berecz Jánost, Csehák Juditot, Lukács Jánost és Szabó Istvánt. Helyükre Jassó Mihály, a budapesti és Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára került. 57
