Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

V. 1990 - Az első szabad választások győztese

V. 1990 - Az első szabad választások győztese azon küzdöttek, hogy tiltakozásuk hangját meghallják Bukarestben, a hata­lom más várományosai kevesebb visszafogottságot tanúsítottak. A Magyar Demokrata Fórum, amely e héten a Hősök terére szervezte gyertyafényes tiltakozását a marosvásárhelyi véres ’pogromok’ és a román kormány nyil­vánvaló tehetetlensége vagy vonakodása ellen - hogy békét teremtsen, jó eséllyel a megfelelő húrokat pendítette meg a választók körében. Döntésük, hogy segélycsomagokat küldjenek a Romániában az ellenség által körül zárt magyaroknak, kiemeli eltökéltségüket, hogy a tettek pártjaként tűnjenek fel. Más pártok sem foglalkoznak kevesebbet az erdélyi eseményekkel, de ke­vésbé voltak képesek ezen ügyre koncentrálni, amely még a holnapi válasz­tásokról is elterelte az emberek figyelmét.”229 Marosvásárhely - és vele a teljes erdélyi magyarság - 1990-es „fekete márciusa” valójában csak a brit szerző-trió kívülről ránk tekintő szemével volt az MDF vagy bármely más párt, illetve nemzettársaival törődő magyar állampolgár számára kampányügy. Bár kétségtelen, hogy az erdélyi magyar­ság általános és ad hoc sorsának tudatos és tevőleges felvállalása az adott pillanatban a választási kampány részeként is megjelent, a Fórum esetében ez az 1987-es kezdetektől az önmeghatározás részét képezte. A marosvá­sárhelyiek aktuális tragédiáját az MDF nem „felkapta”, hanem arra saját nemzetfelfogásának, és az ezekből fakadó erkölcsi kötelmeknek megfele­lően reagált. Nem azért szerveztek tüntetést a Hősök terére, és küldtek se­gélyt a magyar kisebbség rászorultjainak, mert azzal a napi fél percen túl ingyen televíziós adásidőhöz és általános médiafigyelemhez jutottak, hanem azért, mert el sem tudták képzelni mindezt másként. Az SZDSZ a nyugati, főként amerikai koncepciónak és irányvonalnak megfelelően mindezt - ak­tualizált - emberi jogi kérdésként igyekezett felkarolni és kezelni,230 míg az Ian Traynor-Nick Dallman-Susan Viets: Hungarian parties in fight for late votes: Free Democrats pledge to quit Warsaw Pact if elected, The Guardian, 1990. március 24. 230 Egyetlen, egy évvel korábbi példát emelnék itt ki, az amerikai politikai vezetés, a Bush-adminisztráció hozzáállásának illusztrálására. Egy 1989. február 13-i, New York-i rejtjeltávirat az 1956-ban az USA-ba emigrált, ott üzleti karriert befutó Róna Péter és a befolyásos tanácsadó, Helmut Sonnenfeldt, valamint Richard Schifter, az emberi jogi kérdésekért felelős helyettes államtitkár megbeszéléseiről tudósít. A magyar összefog­laló Róna szóbeli elmondása alapján három oldalban foglalja össze a romániai/erdélyi helyzet kapcsán hármójuk között elhangzottakat. Eszerint Róna amerikai beszélgető- partnerei támogatták a Romániára való nyomásgyakorlásban a párizsi békeszerződésre való utalást, de nem az annak alapján való formai fellépést. Jelezték, hogy az amerikai 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom