Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
V. 1990 - Az első szabad választások győztese
Mások szemével MDF e konkrét konfliktust is az összmagyarság sorskérdéseinek körén belül, magyar-román kétoldalú problémaként kezelte, amelyben külső segítséget konkrét etnikai/kisebbségi alapon és nem a jóval általánosabb human rights alapján várt. A brit lap munkatársai írásuk utolsó harmadában a jóval általánosabb, a több mint tízmillió magyar állampolgárt valamely formában közvetlenül érintő gazdasági problémákra, pontosabban az azok kezelésére vonatkozó kampányígéretekre helyezték a hangsúlyt. „Lévén több mint 50 párt csírázott ki, és holnap közülük 28 verseng majd a kommunisták bukása szülte folyamat végaktusában, az ortodox politikai felcímkézés értelme igencsak kétséges. Az identitások zűrzavara egyértelmű a kampányban felvetett legfőbb kérdésekből, amelyek főként gazdasági jellegűek. Végeredményüket tekintve az egymással versengők felvetései nagyban hasonlóak, csak a módszereikben van némi különbség. A Fórum hangsúlyozza, hogy a privatizáció és a tervgazdaság lezárása ’ellenőrzötten’ kell végbemenjen, biztonságot garantálva az elkerülhetetlen áldozatok hosszú sorának, és utalnak arra, hogy a gazdaság feletti irányítás magyar kézben kell maradjon. A Szabad Demokraták Szövetsége ugyanezen végső eredményeket hajtva ’éles, tiszta váltást’ szeretnének a múlttal, és kevésbé idegenkednek az országra alászálló külföldi ragadozók jövőképétől [sic!].231 A kisgazdák gazdasági elképzeléseikben éppígy a sebészkés gyors használatát preferálják, de ha e ragadozók doktrína részét képezte, hogy az USA „nem keveredik etnikai-nemzetiségi problémákba”. Mindenképpen el akarták kerülni, hogy esetlegesen a határok (bizonytalanságának) kérdése felmerüljön. A magyar jelentés szerint az amerikaiak erről a britekkel konzultálhattak - akik ettől mereven elzárkóztak. Amerikai részről az erdélyi helyzetet a helsinki folyamat részeként, az 1989. májusi, párizsi emberi jogi konferencián kívánták felvetni. „Egyeztetett terv” szerint ott „Svédország tesz Romániát elmarasztaló kezdeményezést”, majd azután „amerikai részről ezt erőteljesen támogatni fogják”. Jelezték, hogy James Baker külügyminiszter támogatta az ügyet, és ő jelezte, hogy jó lenne, ha a magyar kormány és külügy képes lenne más országok politikusait és diplomatáit is mozgósítani a téma felvetésére. Róna saját értékelése szerint az erdélyi magyarság kérdésének kapcsán, főként a szovjet áthallások miatt kerülni kell az etnikai/kisebbségi kérdésként való felvetést, helyette az anyanyelvi, oktatási, vallási és emberi jogi diszkriminációt kell hangsúlyozni. MNLOL 4-19 001624 231 Kivételesen, elkerülendő a feltételezést, hogy szóhasználatomat az SZDSZ későbbi, 1994-98-as kormányzati tevékenysége befolyásolja, idézem a szerzők erdeti angolját: „The Free Democrats in pursuit of the same ultimate results prefer ,a sharp, clean break’ with the past and are less averse to the prospect of foreign predators descending on the country.” Traynor-Dallman-Viets: Hungarian parties in fight for late votes... 152
