Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
V. 1990 - Az első szabad választások győztese
Y. 1990 - Az első szabad választások győztese a társadalmi elégedetlenséggel és a változó párt-erőtérrel fluktuáló, részjelenségként létező, de távolról sem általános magyar antiszemita retorika.208 Apropos, Thatcherite privatizáció: talán érdemes itt, közvetlenül az 1945 óta első szabad választások, és azok összes későbbi konzekvenciái előtt kitérnünk arra, mit is jelentett a brit példa a maga valóságában. Margaret Thatcher, a híres Vaslady saját szavaival: „Az egyik legfőbb eszköze volt a szocializmus [a brit Labour politikájának - KJE] korrozív és lélekrontó hatásainak visszafordításában. [...] Éppúgy, ahogy az államosítás jelentette azon kollektivista program lelkét és szívét, amellyel a munkáspárti kormányok a brit társadalmat kívánták átalakítani, úgy a privatizáció áll bármely, a szabadság tereit visszaállító program középpontjában.”209 A Thatcher fellépése előtti bő egy évtizedben a folytatódó államosítások eredményeként az állami tulajdonú vállalatok adták a munkahelyek 8%-át és a GDP 10%-át - miközben a befektetések 14%-át nyelték el. Ezen vállalatok többségükben nehézkesen, rosszul, költségesen vagy/ és veszteségesen működtek. Thatcher magánosító politikájában kulcsszerepe volt első ipari miniszterének, Sir Keith Josephnek, aki nagyjából 1974-től vált a legelkötelezettebb konzervatívok és ugyanekkor a leendő Iron Ladyt körülvevő legbefolyásosabb tanácsadók egyikévé. A később Geoffrey Howe és Nigel Lawson pénzügyminiszterek, valamint a változatos pozíciókat betöltő Cecil Parkinson által is vállalt politika210 egyfajta politikai-gazdasági-társadalmi - s mint később egyértelművé vált: kulturális - szakítást jelentett azzal, amit Lord 208 Csendben tenném hozzá, felmenőim közt az elmúlt 150 évben magyar, tót, német, örmény, s jóllehet talán zsidó ősökkel, számomra szakadék van a nem politically correct, de valójában indulattalan, privát, „joviális zsidózás” és a nyílt színi, a tettlegességet kereső, nyíltan rasszista antiszemitizmus közt. 2017-ből visszatekintve kijelenthetjük: utóbbinak sem szerepe, sem befolyása nem volt a rendszerváltás idején sodródó magyar társadalomra. (Hangos, olykor uszító, szélsőséges kisebbségek pedig minden modem nyugati demokráciában léteznek - lévén gyakorolható és törvényileg korlátozott szabadságaik a demokratikus berendezkedés alapvető részét képezik.) 209 Alistair Osborne: Margaret Thatcher: one policy that led to more than 50 companies being sold or privatised, The Telegraph, 2013. április 8., http://www.telegraph.co.uk/ finance/comment/alistair-osborne/9980292/Margaret-Thatcher-one-policy-that-led-to- more-than-50-companies-being-sold-or-privatised.html 210 Fentiekről bővebben is ír Török Gábor barátom, az 1980-as évek kiemelt magyar-angol kapcsolatait vizsgáló disszertációjában. Török Gábor: Fejezetek a magyar-brit diplomáciai kapcsolatok történetéből (1979-1984), Budapest, PPKE BTK, 2015. https://btk. ppke.hu/uploads/articles/7429/file/T%C3%B6r%C3%B6k%20G%C3%A1bor_disz- szert%C3%Alci%C3%B3.pdf 135
