Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
V. 1990 - Az első szabad választások győztese
Mások szemével Jeffrey Sterling így fogalmazott meg: „Az 1970-es évek végére az emberek úgy gondolták, lúzerek csapatává válunk, sztrájkokkal és menedzserekkel, akik képtelenek bármit is sikerre vinni.”211 Margaret Thatcher alapjaiban kívánt ezen változtatni. A miniszterelnök asszony nevével fémjelzett Thatcherite privatizáció lényegi része a 22 kikötőt működtető Associated British Ports eladásával 1983-ban kezdődött, és ezt számos más állami tulajdonú vállalat magánosítása követte. 1984-ben-utalva itt a későbbi magyar privatizáció legfájóbb és legellentmondásosabb elemeire - eladták a British Telecomot, 1986-ban a British Gast\ a vízműveket 1989-ben, míg a brit áramszolgáltatást 1990-ben privatizálták. A teljes átfogásában 1979 és 1990 között lezajlott „privatizációs forradalomban” mindezeken túl - mások mellett - eladták a British Petróleumot (1979), a British Aerospace-t (1981), az olyan ikonikus autógyárakat, mint a Jaguar (1984) és a Rolls-Royce (1987), illetve a brit repülőgépgyártást (1987) és az acélipart (1988). A teljes brit privatizáció összességében végül több mint 50 vállalatot érintett, s az átmeneti problémák ellenére az 1980-as években uralkodóvá vált - magával Reagannel és Thatcherrel azonosított - neokonzervatív gazdaságpolitika egyik legemblematikusabb sikerének számít. Mindezek alapján az SZDSZ thatcheriánus gazdasági programja a mainstreamst képviselte, s itthon és külföldön is jól hangzott. A szabad demokraták és a szocialisták által 1994-től felgyorsított magyar privatizáció valósága azonban nagyban eltért a brit példától. Nemcsak azért, mert az Egyesült Királyság 8%-ával ellentétben az a magyarországi munkahelyek meghatározó többségét érintette, hanem azért is, mert az azt a háttérből befolyásoló, mozgatni (és irányítani?) képes hazai és külföldi gazdasági és politikai erők intenciói, de még inkább lehetőségei jelentősen eltértek - nemcsak hazánkban, de egész Kelet-Európábán.212 Az Egyesült 211 Osborne: Margaret Thatcher... S ha már a magyar rendszerváltás idején gyakran gúny, megvetés és irigység tárgyává vált menedzserekről van szó: a manager az eredeti angolban „olyan személy, aki ellenőriz vagy irányít egy szervezetet vagy csoportot”, és akinek egyik legfontosabb tulajdonsága, képessége (és egyben feladata) - ez a manage -, hogy „sikeresen túléljen vagy elérjen valamit a nehéz körülmények ellenére”. Nos, mindezen tulajdonságokból - a nemzet és az azt megtestesítő emberek érdekeit tekintve - igen kevés mutatkozott a Magyar Köztársaság első évtizedében magánosító felső- és középvezetőkben, s még kevésbé gyakorlati tevékenységükben. 212 Különösebb részletezés nélkül is nyilvánvaló, hogy a NATO és az EGK oszlopának számító, 1980-ban 56 milliós United Kingdom gazdaságának tört részét adó állami szegmens privatizációja nagyban eltért a tönk szélén táncoló, kényszerűen és generálisan privatizáló, kicsinyke Magyarország magánosításától. 136
