Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

V. 1990 - Az első szabad választások győztese

V. 1990 - Az első szabad választások győztese

társadalomra való kivetítése számomra hasonló bűn, mint a holokauszt rémisztő és iszonyatos tényének tagadása.206

A sok szempontból bonyolult, fájó és megosztó kérdéskör politikai/ zsurnalisztikái „aktualizálása” távolról sem volt szükségszerű vagy alapvető része a korabeli angol nyelvű híradásoknak. A brit Guardian ugyanezen napokból származó cikke egészen másra fókuszált: „Magyarország egyik vezető ellenzéki pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége tegnap, a következő hónapban esedékes választásokat célzó kampányának részeként bemutatta thatcheriánus gazdasági programját. Azt állítják, csomagjukat nem érintheti bármely, a választások utáni koalíciós alkudozás. Átvéve a kezdeményezést, a szabad demokraták legfőbb riválisukat, a Magyar Demokrata Fórumot remélik megelőzni, amivel a közvélemény-kutatások szerint egymást szorongatják. Az SZDSZ-esek fő célja, hogy radikálisan felgyorsítsák Magyarország tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenetét. Az állami vállalatok központi támogatását megszüntetik; az életképteleneket hagyják csődbe menni, a fennmaradókat pedig részvényeseknek adják el, hogy - főként külföldi - tőkeberuházást vonzanak. ’Elsőszámú ígéretünk, hogy Magyarország nem fogja Lengyelország és Jugoszlávia útját járni’, mondta Kis János, a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségének tagja. ’A magyar forintot nem fogjuk lengyel zloty-típusú valutává alakítani. Kérem, egy év múlva jöjjenek, és kérdezzék meg tőlünk, megtartottuk-e az ígéreteinket.’ A szabaddemokraták állítják, az infláció és a munkanélküliség ellen fognak küzdeni.”207

206 Sokszor átgondolt, tudatos és választott, a főszövegből való kiszólásként: 1944-ben felnőtt férfi felmenőim, így anyai és apai nagyapám is Erdélyből menekült nyugati irányba. Lencsés nagyapám, aki altisztként Észak-Erdély visszacsatolásakor érkezett oda, két lányával, fiával és feleségével, Kávássy nagyapám, aki maga odaszületett és addig ott élt, katonaorvos-tisztként négy fiával és feleségével menekült Sopron irányába. Ezek az életerős férfiak - szinte mindenki máshoz hasonlóan - az összeomlást látva, férjként és apaként saját szeretteiket féltve, családjukat a front mozgása, és így a háború közvetlen borzalmai elől menekítve döntöttek és cselekedtek. Mindeközben „katonaszökevényként” saját életük is állandó veszélyben forgott, hiszen Szálasi nyilasai mindenütt keresték őket (Lencsés Jánost egy soproni pincében valóban a köréje - gyakorlatilag a hátára-ült nők és a többiek hallgatása mentette meg). Mindezek - nagyon is személyes - tükrében a legmélyebben elítélem a fenti általánosító összemosást.

207 Susan Viets: Hungarians unveil a Thatcherite and „uncompromising ” manifesto, Guardian, 1990. február 17.

133