Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
V. 1990 - Az első szabad választások győztese
Csurka István vagy Kálmán Imre mit írt és/vagy mondott a zsidóságról, hanem hogy előbbit lehetett-e általánosságban az MDF-fel, utóbbit pedig a magyar társadalom mainstream']é\z\ azonosítani. A „Magyarországon régi hagyománya van ennek...” típusú mondatok megfogalmazása és idézése felesleges és káros, ráadásul történelmietlen volt: az orosz, francia, német (hogy csak a legnegatívabb 19. századi példákat említsem) antiszemitizmus valósága igen messze állt az Andrássy Gyula miniszterelnök által benyújtott, a zsidó emancipációt megvalósító, 1867. évi XVII. törvénycikktől, és az azáltal biztosított lehetőségektől. Az 1944. március 19-i német megszállással, a Magyar Királyság önállóságának de facto elvesztésével induló magyarországi vészkorszak eseményeit ugyan semmi nem menti, de az abban résztvevők, különböző német alakulatok és egységek, a magyar nyilasok és a magyar csendőrség egy része nem azonosítható a Horthy Miklós személye által fémjelzett uralkodó politikai-gazdasági elittel, s még kevésbé Magyarország lakosságával.204 Bár (legalábbis teoretikusan) V. 1990 - Az első szabad választások győztese 204 A holokausztot meg- és túlélt magyar zsidó származású amerikai képviselő, Tom Lantos sokak által idézett, az amerikai kongresszusban elmondott, 1994. május 26-i beszédét citálva: „1944 júniusára a nácik táborokba zárták és megsemmisítették Európa zsidóságának nagy részét. Budapesten, Magyarország fővárosában, mintegy 250000 zsidó még életben tudott maradni. Budapestet még mindig a magyar rendőrség ellenőrizte. A nácik úgy hitték, hogy ez az erő nem elég kegyetlen és brutális ahhoz, hogy megfelelő módon hajtsa végre a Budapesten maradt zsidóság teljes elpusztítását.” Az innentől a nyíltan nácibarát Baky László belügyi államtitkár nevével fémjelzett csendőrpuccsot ismertető amerikai képviselő szerint ,,[a] helyzet komolyságát megértő Koszorús Ferenc ezredes tanácskozott a kormányzóval [Horthy Miklóssal - KJE] és előkészületekbe kezdett, hogy megállítsa Bakyt és a csendőralakulatokat. 1944. július 5-én éjjel 11.30- kor Koszorús ezredes megparancsolta saját csapatainak, hogy foglaljanak el stratégiai pozíciókat Budapesten, lezárva minden a városba vezető utat. 1944. július 6-án reggel 7 órára minden egység a helyén volt, és Koszorús ezredes értesítette Bakyt, hogy ha a csendőrség nem távozik és oszlik fel, akkor elpusztítják őket. 1944. július 7-én Baky feladta, és kivonta egységeit. Koszorús ezredes példanélküli akciója volt az egyetlen ismert eset, amelyben a tengelyhatalmak egyike fegyveres erőt alkalmazott a zsidóság deportálásának megelőzése céljából. E rendkívül bátor, egy elképesztően törékeny helyzetben kockázatot vállaló erőfeszítés eredményeként Budapest irányításának náci átvétele 3 és fél hónapot csúszott. E hiátus zsidók ezreinek adott lehetőséget, hogy Budapesten belül menedéket keressenek, megmenekülve így a biztos haláltól. Ez adott lehetőséget a híres Raoul Wallenbergnek is, aki 1944. július 9-én érkezett Budapestre, hogy megszervezze sikeres és hatékony mentőakcióját.” Tom Lantos: Ferenc Koszorús: a hero of the Hungarian Holocaust, 1994. május 26. https://www.gpo.gov/fdsys/pkg/CREC-1994-05-26/ html/CREC-1994-05-26-pt 1 -PgE94 .htm 131
