Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... Törekvéseik a már meglevő mezőgazdasági nagyüzemek működtetését állították politikájuk középpontjába azzal, hogy ők sem ellenezték a mezőgazdasági szövetkezetekből való kilépés lehetőségének biztosítását.12 A kerékasztal-tárgyalások során - akár az Ellenzéki Kerekasztal, akár a Nemzeti Kerekasztal tárgyalási sorozatát tekintjük át - nem találunk döntést sem a gazdasági átmenet kérdéseiről, sem a kialakítandó tulajdonviszonyokról. A kerekasztal mindkét fóruma megmaradt az alapvető politikai-közjogi kérdések megvitatásánál. A tulajdoni viszonyokról csupán az „utolsó rendi országgyűlés” hozott egy határozatot.13 Ebben felkérte a minisztertanácsot, hogy „a politikai pártok és társadalmi szervezetek bevonásával dolgozza ki a tulajdonreformra vonatkozó törvény tervezetét úgy, hogy azt az Országgyűlés legkésőbb 1990 októberéig megtárgyalhassa”. A szabad választások azonban mindezt felülírták. A kormányprogram A szabad választásokon győztes MDF miniszterelnök-jelöltjeként Antall József 1990. május 23-án az Országgyűlésen előterjesztette a kormányprogramot.14 12 Schlett András: Agráriusok..., 210-211 és 217-218. 13 4/1990. (11.14. OGYH) 14 Vő. Parlamenti Napló: http://www.parlament.hu/naplo 34/005/005004.html „A mező- gazdasági tulajdonreform alapelve, hogy a föld annak a tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműveli. Célunk igazságot szolgáltatni a parasztságnak az elszenvedett sérelmekért. E tekintetben az 1947-es esztendő meghatározó kiindulópont lehet (taps), amikor kialakultak az 1945-ös földreformot követő tulajdonviszonyok, és még nem kezdődött el az erőszakos kollektivizálás. De ez nem veszélyeztetheti sem a termelést, sem pedig az ország tulajdonrendszerének modem kialakítását, és nem veszélyeztetheti egész agrárpolitikánkat. A kormány agrárprogramja éppen ezért nem egy párt, hanem a koalíció pártjainak egységes programja kell legyen. A fennmaradó állami földek sorsa a parlament döntésétől függ, addig be kell fagyasztani a nagyüzemek tulajdonában és használatában levő földek eladását (nagy taps), beleértve a tagok közötti kiosztást is. A termőföldek hasznosítása a tulajdonosok akarata szerint alakul, ők döntik el, hogy egyénileg vagy közösen művelik, bérbeadják vagy eladják. A külföldiek hazai földszerzését nyilvánossá és átláthatóvá kell tenni, átmeneti időig korlátozható csak. A kormány intézkedéseivel meggátolja, hogy a nagyüzemek feléljék vagyonukat. A kormány kezdeményezi a földtörvény megalkotását, amelynek alapelve, hogy ingyen földtulajdont nem 56
