Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... is, alkotmányellenesnek kell tekinteni, mert sértik az Alkotmánynak a tulajdon védelméről szóló szabályait [9. § 13. § (1) bekezdése], a kártalanításra vonatkozó rendelkezését [13. § (2) bekezdése], az örökléshez való jogot (14. §), a jogegyenlőség elvét (70/A §) a jogorvoslathoz [57. § (5)], panaszláshoz való jogot (64. §), ezért megsemmisítendők. Más indítványozókhoz hasonlóan a Kifosztottak Klubja is kéri a Kormány jogalkotói kötelezettségének elmulasztásával okozott alkotmányellenesség megállapítását is, mivel az államosítási jogszabályokban ígért kártalanítási jogszabályt nem alkották meg. II. Az Alkotmánybíróság az indítványokat és azokkal támadott jogszabályokat megvizsgálva tényként állapíthatta meg, hogy az ország házingatlan vagyonának tekintélyes része, a magántulajdonban levő gyógyszertárak, gyárak, üzemek, üzletek stb., ezek berendezései és felszerelései a hozzájuk tartozó vagyoni jogokkal és értékpapírokkal együtt az 1940-es évek második fele és 1952 között csaknem egészében állami tulajdonba kerültek, mégpedig úgy, hogy azokért a tulajdonosok kártalanításban nem részesültek. Bár a sérelmezett jogszabályok mindegyike kimondta, hogy az állami tulajdonbavétel kártalanítással történik, a kártalanítás módjának és mértékének meghatározását külön jogszabályba utalta, e szabályok a mai napig nem jelentek meg. Ezen a tényen az sem változtat, hogy helyenként - főleg az ingók elvétele során - néhány esetben az érintettek látszatkártalanítást kaptak; és az sem, hogy 1988-1990 között a Magyar Kormány egyes érintettek részére 10 000 forint körüli kártalanítási előleget folyósított. Az 1950-es évek második felétől, 1956 után az enyhülés jeleként a jogszabályok, így az egyes házingatlanok állami tulajdonbavételével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. tvr. 1958. évi 13. tvr. és az 1027/1963. (XII. 17.) Korm. határozat lehetőséget adtak az állami tulajdonbavétel alóli mentesítésre. Az igényérvényesítés feltételei és korlátái azonban sok esetben csupán formális lehetőséget adtak a tulajdonos számára. Tényként kell megállapítani azt is, hogy a ma is hatályos jogszabály alapján - az 1027/1963. (XII. 17.) Korm. határozat 4. pontja szerint ha korlátozott formában is, még jelenleg is van jogi alapja az államosítási „jegyzék” kiegészítésének. (Ha a feltételek fennállnak, és az akkori építési miniszter jelenlegi jogutódja egyedi elbírálás alapján erre engedélyt adna.) 32