Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
I. fejezet Megállapítható tehát, hogy Magyarországon az 1950-es évek végéig a felsorolt államosítási jogszabályok alapján valójában a lakóházakon, gyógyszertárakon, üzemeken, gyárakon, nyomdákon, malmokon, mozikon stb. és ezekkel összefüggő felszereléseken, berendezéseken és jogokon fennálló magántulajdon intézményének kártalanítás nélküli felszámolása történt meg egy akkor irányadónak tekintett gazdaságpolitikai koncepció alapján, fokozatosan egy új gazdasági-társadalmi rendszer kialakítása érdekében . Ez induláskor egyes társadalmi csoportok vagyonára számolásával ment végbe. Ezek a jogszabályok - ha a tulajdonjog elvonására irányuló jelentős rendelkezéseik már teljesedésbe mentek is - még ma is hatályosak, amikor a megváltozott körülmények között, a hatályos Alkotmány szerint „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül” [9. § (1)]. Amikor tehát az Alkotmánybíróság az indítványokkal támadott hatályos jogszabályokat vizsgálta, azokat a hatályos Alkotmánynak a tulajdonra vonatkozó rendelkezéseivel vetette egybe. Az Alkotmánybíróság itt is hangsúlyozza, mint arra már a 21/1990. (X. 4.) AB, a föld privatizációjával kapcsolatos határozatában is rámutatott: az Alkotmány mind a köz-, mind a magántulajdont egyenjogúnak tekinti, és egyenlő védelemben részesíti. A 9. § (1) bekezdése sem jelenti a tulajdoni formák megkülönböztetését, hanem ellenkezőleg, a tulajdonnak bármely formától független védelmét fogalmazza meg. E védelmet jelenti az Alkotmány 13. § (1) bekezdése is, amely szerint „a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot”. Ez nem jelenti azt, hogy ez a jog semmilyen körülmények között nem korlátozható. E korlátot azonban az Alkotmány szabja meg a 13. § (2) bekezdésében, amikor kimondja, „tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet”. Ez a kisajátítási szabály - mint azt az Alkotmánybíróság a jelzett korábbi határozatában már leszögezte - olyan garanciális szabály, amely a tulajdonnak nemcsak egyedi hatósági aktussal, hanem törvénnyel való elvonására is! A tulajdon mindenféle megkülönböztetése vagy a tulajdonosok bármifajta csoportosítása nélküli védelme mellett az államnak biztosított tehát az a 33