Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
5. Fejlesztéspolitika és ellentmondásai az LKM-ben
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... figyelembe a komplex nemzetgazdasági érdekeket. Álljon itt ismét Németh Miklós idézett könyvének néhány sora: „... újfent Demján Sándorral találkozunk. Jó viszonyban voltunk, és egy alkalommal meghívott Gödöllőre.... megmutatja, hol épül Grósz Károly új háza... 1987 augusztusát írtuk, Grósz néhány hónapja az új miniszterelnök, én az új gazdasági PB titkár. Demján elkezdte nekünk magyarázni, hogyan kellene az üzleti világot átalakítani... „ A legfelső vezetőink álságos és cinikus magatartása a gazdaságpolitika irányításában és a termelővállalatokhoz való viszonyukban elkerülhetetlenné tette az LKM rohamos leépülését is. Munkatársaimmal közösen, foggal-körömmel küzdöttünk - a kinevezésemkor tett - ígéretem betartására, de egyre gyakrabban kényszerültünk irracionális lépésekre, vagy - hasonlóan másokhoz - spekulatív eszközök alkalmazására. Végül is 1988-ra az LKM nyereséggel zárt, sőt az 1989-es esztendő is e téren kellően meg lett alapozva. E mellett is azonban a pénzügyi helyzete, és ezzel a piaci renoméja jelentős romlásnak indult. A rövidlejáratú eseti hitelkeret több mint felének elvonása nagymértékben növelte a kiegyenlítetlen rendeléseink értékét (átlagos sorbanállás). Szaporodott a sorbanállásos napok száma, a kényszerű váltóforgalom volumene. Ebben a helyzetben - és akkor, 1987-ben még számomra is reálisan becsülhető és remélt gazdasági, piaci kilátások alapján - az „előremenekülés” egyetlen útját a teljes magyar vaskohászati ágazat radikális szerkezetátalakításában, termék- és szervezeti struktúrája alapvető megváltoztatásában láttam. Erre dolgoztunk ki munkatársaimmal javaslatot és ennek 1989. január 1-től történő megvalósításához értem el kormányzati döntést. Egyeztetés és támogatók megszerzése céljából elindítottuk az általunk kidolgozott Borsodi Vaskohászati Vállalatok átfogó, radikális szerkezet- átalakítási tervének vitáját. A javaslatunk első lépcsőjét, a Tröszt létrehozását 1989. január 1-i dátummal, kormányhatározattal elértük. Ennek fő célja a három borsodi nagyvállalat (Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Üzemek, Borsodi Ercdarabosító Mű) termelési, gazdálkodási, szervezeti szerkezetváltása az optimális lehetőségek kihasználása érdekében, és ezzel e szakma versenyképes fennmaradása a nemzetgazdaság javára. Az integráció konkrétabb feladatai a következők voltak: • A tröszti vállalatok működésének és fejlesztésének összehangolása és gazdálkodásuk összefogása, azok irányítása vállalatszerűén működő tröszti szervezetként. 76
