Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
3. A magyar vaskohászat jövője
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... 3. A magyar vaskohászat jövője A világ acélipara - helyzetkép és kilátások A világ acélipara az elmúlt 114 évben évi átlagban 3,6%-kal növekedett, ám ez a növekedés igen egyenetlen volt. A leggyorsabb növekedés a mai fejlett ipari országok XIX. századi iparosodásához kapcsolódott, amikor is az acéltermelés növekedési üteme megközelítette a 8 százalékot. E dinamikus növekedés az első világháború után jelentősen mérséklődött és a két világháború között a termelés növekedési üteme évi 2,2 százalékra esett visz- sza, majd a háború utáni újjáépítés és a fejlett és feltörekvő ipari országokat jellemző gyors gazdasági növekedés hatására, egészen az 1973-as kőolajár robbanásig megint csak dinamikusan, évi 6,2 százalékos ütemben nőtt. A első olajválságot követően azonban 1973-2000 között a növekedés üteme évi 0,8%-ra lassult, mert ebben az időben az addig fő termelőnek és felhasználónak számító fejlett ipari országok acéligénye részben a lelassult gazdasági növekedés, részben a növekedés acéligényességének mérséklődése (a szolgáltatások növekvő súlya) következtében alig növekedett. 2000 és 2013 között újabb intenzív növekedés (évi 5% körüli) következett be, de ekkor már Kína volt a világ acéltermelése dinamikájának meghatározója. Kína 2014-ben a világ acéltermelésének a felét adta, míg 1980-ban mindössze egy-huszadát. A jövőben a világ acéltermelésének növekedését domináns módon Kína fogja meghatározni, mert a fejlett ipari országokban lényeges igénynövekedés részben az alacsony gazdasági növekedés, részben a növekedés anyag- és energiaintenzitásának csökkenése miatt nem várható. A rövid távú előrejelzések szerint 2017-ben - az igények csökkenése miatt - még csökken az acéltermelés és 2017-re is csak egy nagyon mérsékelt növekedést jeleznek előre. Hosszabb távon legfeljebb évi 1-2 százalékos növekedés várható, mert a dinamikát meghatározó Kínában is előtérbe fog kerülni a nyersanyag- és energiamegtakarító növekedés (a szolgáltatások arányának növekedése a GDP-ben). Már ma is az a helyzet, hogy az egy főre jutó acél- termelés Kínában messze meghaladja a világátlagot (541 kg/fő szemben a világátlag 234 kg/főjével) és még a fejlett ipari országokéit is, például az Egyesült Álalmokét, ahol ez az érték csak 380 kg/fő, vagy az Európai Unióét, ahol 321 kg/fő. 28
