Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
3. A magyar vaskohászat jövője
3. A magyar vaskohászat jövője A világ nyersacéltermelése 1900-2014 (millió tonna, logaritmikus skála) 9. ábra Forrás: World Steel Association:. Steel Statistical Yearbook 1990, 2015 A növekedési ütem 2014-ben bekövetkezett csökkenése, különösen pedig 2015-ös visszaesése miatt nőtt a kihasználatlan kapacitások nagysága, ami jelenleg mintegy 600 Mt-ra tehető, ami azt jelenti, hogy a kapacitások csak mintegy hetven százalékban vannak kihasználva. A kihasználatlan kapacitások legnagyobb része (~400 Mt) Kínában van, ahol a korábbi trendben bízva még a közelmúltban is jelentős kapacitásbővítésekbe kezdtek. Kína acélexportja ennek következtében dinamikusan nőtt és 2015-ben meghaladta a 100 Mt-t. Az acéltermékek árának alakulását az EU piacán a 10. ábra szemlélteti. A termékárak 2008-ban (közvetlenül a válságot megelőzően) rendkívül magasra szöktek; ezt drasztikus áresés követte. Ezt követően 2011-ig nőttek az árak, majd ismét csökkenni kezdtek. Az acélipari vállalatok számára különösen fájdalmas, hogy 2015-ben az exportárak újabb áresése következett be és bár 2016-ban bekövetkezett némi fellendülés, a jelenlegi árak gyakorlatilag a 2009. évi minimális áraknak felelnek meg. Mivel az acélgyártás állandó költségeinek aránya magas, a termelés csökkenése - az árak esése, kereslet- csökkenés esetén - nem csökkenti arányosan a ráfordításokat, így a kapacitáskihasználás egyben a nyereségességet is meghatározza. Mint az a 10. ábrából látható, az acélárak néhány év alatt a többszörösükre növekedtek vagy csökkentek, ami alapvető gazdálkodási problémákat jelent az acéliparban. 29
