Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
II. melléklet: Ahogy az érintettek látták
_ _________L A rendszerváltás hatása a magyar iparra... az nem biztos, hogy olyan nagyon könnyen el tud menni más munkát elvégezni. Nem 18 éves gyerekek lettek munkanélküliek, hanem az ötvenévesek, akik nagyon nehezen találtak más munkát. Sokan - akik közel voltak a nyugdíjkorhatárhoz - nyugdíjba mentek, mint a szülei is. Másokból például biztonsági őrök lettek (az elhagyott gyárépületeket őrizni kellett) és akinek jó szakmája volt, például kőműves, az akár külföldre is elmehetett. A magyarok és a romák közötti különbséget Oláh Zsolt elsősorban abban látja, hogy akik életüket gyári munkásként töltik el, a gyermekeik számára is a szakmaszerzést szorgalmazzák, nem a továbbtanulást. Neki szerencséje volt, mert az általános iskolában jól tanult, tanára szorgalmazta is, hogy tanuljon tovább, de a szülei azt akarták, hogy szakmát tanuljon, így lett autószerelő. De közben tovább tanult, leérettségizett és végül a mozgóképkultúra-médiaismeret szakon szerzett diplomát. Sok minden függ attól, hogy milyen családba születik valaki - zárta gondolatait Oláh Zsolt. 126
