Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

II. melléklet: Ahogy az érintettek látták

_ _________L A rendszerváltás hatása a magyar iparra... az nem biztos, hogy olyan nagyon könnyen el tud menni más munkát elvé­gezni. Nem 18 éves gyerekek lettek munkanélküliek, hanem az ötvenéve­sek, akik nagyon nehezen találtak más munkát. Sokan - akik közel voltak a nyugdíjkorhatárhoz - nyugdíjba mentek, mint a szülei is. Másokból például biztonsági őrök lettek (az elhagyott gyárépületeket őrizni kellett) és akinek jó szakmája volt, például kőműves, az akár külföldre is elmehetett. A magyarok és a romák közötti különbséget Oláh Zsolt elsősorban abban látja, hogy akik életüket gyári munkásként töltik el, a gyermekeik számára is a szakmaszer­zést szorgalmazzák, nem a továbbtanulást. Neki szerencséje volt, mert az ál­talános iskolában jól tanult, tanára szorgalmazta is, hogy tanuljon tovább, de a szülei azt akarták, hogy szakmát tanuljon, így lett autószerelő. De közben tovább tanult, leérettségizett és végül a mozgóképkultúra-médiaismeret sza­kon szerzett diplomát. Sok minden függ attól, hogy milyen családba születik valaki - zárta gondolatait Oláh Zsolt. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom