Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

I. melléklet: Vezetői portrék

A rendszerváltás hatása a magyar iparra...

Szoros kapcsolatot épített ki a dolgozókkal, az egyes munkahelyekkel. Például negyedévenként tartalmas műszaki-gazdasági konferenciákat tartott, hetente két alkalommal több órás „gyárbejárást” végzett, hogy a frekventált munkahelyeken a helyi gondokról, eredményekről tájékozódjunk. Ez időben élénkültek meg a brigádmozgalmak, bevezetésre kerültek az ötlet-napok, az újítási versenyek. Értett az egyszerű munkásemberek nyelvén, jól érezte magát közöttük, amikor tehette, részt vett az egyes csoportok szabadidőben rendezett közös mulatozásán, sőt volt, amikor egy-egy munkasiker után annak költségét ő állta.

Valkó Márton magas fokú erkölcsi mércéje volt érzékelhető abban is, amilyen humánusan, segítőkészen viszonyult a „régi mérnökökkel” vagy az 1956-os események okán elítéltek családtagjaival, a visszafogadásukkal kapcsolatosan. Ezekben az ügyekben személyes támadásnak is kitette magát. Jellemző személyére és az akkori politikai viszonyokra, hogy - mint utólag a jegyzőkönyvből kiderült - ő volt az egyetlen olyan felszólaló az MSZMP Központi Bizottsága ülésén, amelyen Nagy Imre ügyét tárgyalták, aki azt javasolta, hogy a bíróság tekintsen el a legszigorúbb ítélettől. Az 1956-os események idején a Munkástanács először kivezettette Valkó Márton vezér- igazgatót a Gyárból, majd néhány nap múlva visszahívta, és közösen újra konszolidálták az üzemek működését.

Egyéniségéből, érdeklődéséből fakadóan a tudományos technikai ismeretekhez, azok pragmatikus alkalmazásához, a gazdaság kreatív innovációja szorgalmazásához állt közel.

Nyelvtudása és kapcsolatépítő képessége az iparilag fejlett nyugati országokat, az ott alkalmazott korszerű vállalatirányítási és technológiai eljárásokat közelebb tudta hozni az LKM-hez, még a COCOM-lista érvényességi idejében is. A fenti idézetben szereplő példákon túl említést érdemelnek, nevéhez fűződnek a következők: számos üzemi kísérlet, találmány, újítás indult be; a világon itt végezték a második - azóta széles körűen elterjedt - folyamatos acélöntési kísérletet. Sikeres nagyolvasztói technológiai megújításokra került sor; jelentős kovácsműi rekonstrukció zajlott; az osztrákoktól beszerzett speciális forgácsoló gépekkel forgattyús-tengely megmunkáló üzemet hozott létre; 1959-ben a földgáz használat bevezetése; vezetésével megoldódott a kohósalak hasznosítás és több környezetterhelő káros anyag keletkezése megszűnt; a korábbi gyáron belüli sáros utakat szilárd burkolat váltotta fel; korszerűsödött a haditechnikai termékek gyártása.

110