Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

1. A magyar iparpolitika fő vonásai

A rendszerváltás hatása a magyar iparra...

7,1 millió tonnáról 1938-ra 9,4 millió tonnára sikerült növelni, de még így sem tudta fedezni a hazai szükségleteket.

1. ábra. Magyarország ipara 1910 körül

Forrás: Középiskolai történelmi atlasz■ Cartographia Kft. Budapest, 1999

A vas- és acélgyártás eslődlegesen az állami beruházásokhoz kötődött. Az első világháború után lecsökkent vasérctermelés szűk bázisán a kohászati kapacitások jó része kihasználatlanul maradt, a második világháborút megelőző fegyverkezési program azonban erőteljesen hatott az ágazat termelésének növekedésére, illetve annak technikai-technológiai korszerűsödésére. Az elavult Bessemer-acélgyártás megszűnt és meghonosodott a Siemens-Mar- tin-acélgyártás. Az ország első elektroacél gyártása Diósgyőrben 1908-ban történt, ami 1938-ban az összes acéltermelés 7%-át tette ki. Itt hozták létre az 1880-as években a vizsgálati laboratóriumot, berendezkedtek a vegy- elemzésre, 1905-ben pedig az országban elsőként megalapították a metallográfiái laboratóriumot. Összességében az acéltermelés az 1913. évi 443 ezer tonnáról - a gazdasági válság okozta erőteljes visszaesés után - 1938-ra a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. és a csepeli Weiss Manfréd Művek fejlesztései nyomán 648 ezer tonnára bővült.

10