Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
1. A magyar iparpolitika fő vonásai
1. A magyar iparpolitika fő vonásai Akét világháború között a kohászatban egy teljesen új szakágazat, az alumíniumkohászat is megjelenik. A húszas évek dunántúli bauxitkutatásainak nyomán Európa egyik leggazdagabb bauxitlelőhelyére bukkantak. Az iparfejlődés egyik legjelentősebb összetevője a villamosenergia-ter- melés fellendülése volt. Már 1921 után jelentősen bővítették az Elektromos Művek telepeinek kapacitását, a villamos energia termelése 1921-hez képest 1938-ig több mint négyszeresére bővült. A gépgyártásban elsősorban a győri Vagon és Gépgyár, a csepeli Weiss Manfréd Művek és a Ganz és a MÁVAG révén új, korszerű termékek bevezetésére került sor. A vasút technikai fejlődésének első eredménye a MÁVAG 1923-ban konstruált új, 424-es típusú korszerű gőzmozdonyainak üzembe állítása volt. Ezek a mozdonyok 60 éven keresztül szolgálták a magyar közlekedést, végleges kivonásukra csak 1984-ben került sor. A két világháború között a magyar ipar jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül és a magyar mérnökök találmányai segítségével számos iparágban a világ élvonalába került. A magyar elektrotechnikai műszergyártás, a közlekedési eszközgyártás, s a gépipar egyes termékei világmárkát jelentettek. Ilyenek voltak pl. a Ganz gyár motorkocsija (Ganz-Jendrassik motor), Bláthy Ottó árammérője, az Egyesült Izzó kriptonégője (Bródy Imre találmánya), az Orion gyár rádiói. Ezek % részét exportálták. A gépipari termelésen belül az elektrotechnikai ipar aránya a ’20-as évek 5%-áról a ’30-as évek végére 15%-ra nőtt. Az ipari fellendülésnek az 1929-33-as nagy gazdasági válság vetett véget, a termelés a válság mélypontján mintegy 40%-kal esett vissza. A válság azonban nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerősebben a túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártás és az építőanyag-ipar érezte meg a krízist, a textil-, a bőr- és a papíriparban viszont csak minimális 2-4%-os volt a visszaesés. A válság utáni kilábolást követően az ipar fejlődésének újabb lendületet adott a hadsereg fejlesztését szolgáló Győri program, amely a korlátozások által nem sújtott kisantant országok hadsereg-korszerűsítésével igyekezett lépést tartani ahol ezek a korszerűsítések már évekkel korábban megkezdődtek. A Győri program a gazdasági növekedés motorjává vált jelentősen enyhítette a hadsereg korszerűtlenségét, számos új munkahelyet teremtett, melynek hatására - a háborús konjunktúrának is köszönhetően - 1944-ig dinamikusan nőtt az ipar termelése, megszűnt a munkanélküliség, s az élet- körülmények is javultak. 11
