Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
1. nap
1. nap 1982. december 7. többek között a Csillag szerkesztőségéhez is elmentem, ott ült az egész szerkesztőség, és föl kellett olvasnom azokat a verseket. Vagy húsz, harminc verset olvastam föl akkor, és Király elfogadta, s hogy tizenhárom versemmel bemutat a Csillagbán. De nemsokára, a kormányprogram után újra előjött Rákosi, és Király kihagyta a Röpirat c. verset, a többit, ami annak a hangulatában íródott, azt bent hagyta, de a Röpiratot nem. Én nem nagyon ismertem még az irodalmi életben senkit. Mindenáron Királlyal akartam beszélni. Hogyhogy kihagyták? A becsületszavát adta, hogy ezeket közli. Nem tudtam előkaparni a föld alól sem. Ungvári Tamás győzött meg, illetve akart megy- győzni, hogy bocsánat, ezt ki kell hagyni. Nem akarom elmondani, hogy s mint zajlottak a dolgok. Valóban szörnyű idők voltak. Nem embernek való idők! Minket már jobban érleltek ezek a dolgok, mint ahogyan az elődeinket érlelhették. Fogalmunk sem volt arról, hogy a történetek milyen mélyre nyúlnak, milyen pszichológiába, milyen politikába, de nem is tudtunk egymással beszélni. Mindenkinek szinte újra kellett volna keresztelkedni ahhoz, hogy kihúzott derékkal álljon a másik elé, és azt mondja: öregem, ez szörnyűség!, új világot kell kezdeni... Nem volt ilyen egyszerű. Úgyhogy én arra akarlak rábeszélni Benneteket, hogy nézzétek nagyobb udvarban, a történelem nagyobb udvarában ezeket az összefüggéseket, egyébként egy kis, magyar, provinciális démoniság derül ki a dologból. De ennél nagyobb szörnyűségekről van itt szó! KUCZKA PÉTER: Már hosszú idő óta nem az írószövetség történetéről van szó, hanem valami egészen másról. Néhány dolgot én is mondanék, ami Csoórihoz kapcsolódó. Nem szabad elfeledkezni egyáltalán arról, és nemcsak 1947-ről és az azt követő időkről, hanem arról sem szabad elfeledkezni, hogy valamikor 1946 vagy ’47 tájékán, már nem tudom pontosan, hogy mikor mondta ki Churchill először a vasfüggöny105 szót. (BESZÓLÁS): A fultoni beszédben! 1946. november! KUCZKA PÉTER: Nem szabad egyáltalán elfeledkezni arról, hogy ez az időszak az írószövetség történelme is, de emellett még a hidegháborúnak106, a nagyon kemény hidegháborúnak a szakasza is volt. Egyáltalán nem szabad elfelejteni! Na, most egy másik. Ugrálok egy kicsit témáról témára. 105 Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédében használt metafora, érzékeltetve a II. világháborút elszenvedett Európa hidegháborús kettéosztottságát. 106 1947-1991 között a két világhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló állandó versengés, szembenállás időszakaira használt kifejezés. 95
