Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
1. nap
1. nap 1982. december 7. Rákosi-antológiában86 én nem szerepeltem, és a Sztálin-antológiában87 sem. Nevessetek ki, én szégyelltem magam azért, hogy nem szerepeltem. Mert én nagyon lelkes fiatalember voltam, valahogy a realizmus... Nagyon nagy nevek szerepeltek azokban az antológiákban.! Illyés Gyulától lefelé, mindenki. VÉSZI ENDRE: Na, most ehhez még valamit, engedd meg! Jó? KARINTHY FERENC: Mindjárt átadom a szót, én hamar befejezem. Szóljál közbe, tessék! Én megmondom: én abban az időben röstelltem, hogy ebből a szép névsorból kimaradtam. Valahogy a realizmus, amit máma már nem olyan nagyon szeretek, az mentett meg, mert amikor jött hozzám Máté Gyuri, hogy: „Hé, Karinthy! Te miért nem írsz?” Én nem ismerem Sztálin elvtársat, nem tudok róla írni. Igen! Valahogy ez olyan ars poetica, ami mindmáig áll! De azért nincs egészen igazad. Kérlek szépen! Gondoljatok Örkénynek a köteteire! Amit részben O, aztán részben Zsuzsa, de az O teljes egyetértésével, sőt, Radnóti Zsuzsa belevette azokat a régi írásokat, amiket a Meister túlhaladott, később. Mert remekeket írt! Belevette azokat a sematikus dolgait, belevette a Lila tintát, amit akkor rettenetesen megkritizálták... Ma az emberek nem is értik, sematikus, rossz novella, százszor jobbakat írt, hát tudjuk!. De én azt hiszem, egy írónak azért jogában áll, hogy az életműve fölött szemlét tartson. És ne azt várjuk, hogy sebeket vájkáljunk. Mindenki írt jót, mindenki írt rosszabbat, mindenki volt okos, mindenki volt hülye... De engedd meg nekem azt a jogot, és engedd meg az írónak a jogot, hogy azokat válogassam be, amik nekem is értékesek maradtak... KÖNCZÖL CSABA: Elnézésed, csak rögtön erre... Azt hiszem, hogy egy, a fiatalok körében történt dologgal érzékeltetni tudom, hogy egyáltalán nem a feltárás jogának a megvonásáról beszéltem. Egy éve, vagy másfél éve számunkra ismeretlen tettesek - hogy a számunkra, azt úgy értem, hogy akik Eörsi Istvánt akár emberként, akár publicistaként vagy költőként kedveljük érdekes kis meglepetéseket juttattak el a postaládánkba. Ma sem tudjuk, hogy hogyan. KARINTHY FERENC: Régi Eörsi-írásokat? Vonalas Eörsi-írásokat? KÖNCZÖL CSABA: Eörsi írásait, mellékelt kis levélkével: „A mi nemzedékünk bezzeg nem tudhatja, Ő ki lehetett!”... Tehát elküldték nekünk a Rákosi-verset, s még nem tudom, mit, amit mindenki írt, csinált. Én elképedve 86 Magyar írók Rákosi Mátyásról. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952. 87 Sztálinhoz száll a hálaének... Franklin Kiadó, 1949. 73
