Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

1. nap

írók az írószövetség történetéről (1945-57) de tulajdonképpen talán már őmaga sem tudná ellenőrizni, melyik hogy és miképpen volt. Mert nincsen semmiféle megfoghatóság! Na, most itt ebből nem az egyéni életrajzok, mentségek és egyebek azok, amiket én fölvetek, talán nem egyedül az önmagam nevében mondom azt, hogy ez a közös su­mák-érzés van bennem, valahányszor ilyen élménybeszámolókat, visszaem­lékezéseket hallok vagy olvasok, mondjuk, az 1949 és ’56 közötti időről. Tudniillik egy igazi lelkiismeret-furdalás-, vagy lelkiismeret-vizsgálatba mindenképpen beletartoznak az olyan, itt engemet megkapó, őszinte önvizs­gálatok, amilyen a Tamási Lajosé volt, de igen ritkának is tartom ezeket a fajta önvizsgálatokat. Ezzel szemben igen sok korrekciós önvizsgálatot ol­vasok, hogy itt a számomra viszonylag friss, a legemlékezetesebbet mond­jam: valamikor tavaly olvashattam Király Istvánnak a visszaemlékezéseit84 az 1950-es évekről, amikor kiderült, hogy ő ’54-ben, a Duna parton sétálva tudta meg, hogy hol élt 1949-től ’54-ig! Ez a számomra ordított! Nem tudom megcáfolni ténylegesen, de számomra ordított! Ezzel a példával csak illuszt­rálni akarom ezt a rossz érzést. KARINTHY FERENC: Erre én rögtön válaszolok Neked. Ami a kor­rekciósokat illeti, én is azok közé tartozom. Magamra veszem az inget, lehet, hogy nem rám szabtad, de magamra veszem. Nézz oda: nekem is megjele­nik életműsorozatom. Na most, természetes, ilyen esetben az ember szelektál, mégpedig irodalmi alapon szelektál. Jó művét beleteszi, a kevésbé jó művét nem. Nem megtagadja, mert annak semmi értelme, mert megjelentek, meg­vannak. Én megmondom Neked, tessék, én vállalom ezt. Én is kihagytam a Kőműveseket, mert rossz regénynek tartom. Hülyén, fiatalon, lelkesen írtam, írtam annál sokkal jobb dolgokat. így nem tettem bele. Dokumentumszerűen azonban feltétlenül vállalom. Nemrég fölhívtak a Lukács Archívumból85, és kérték, hogy a nem tudom, melyik írószövetségi hozzászólásomhoz járuljak hozzá, és el is küldték, hogy járuljak hozzá, hogy fizessenek. Elolvastam, mára bizony elég furcsa, jó nagy vonalas szöveg, valami a nyelvünk tisztaságáról... VÉSZI ENDRE: Kongresszusi? 1951-es kongresszus? Ki beszél a leg­szebben magyarul!? [beszólások,nevetés.] Na, várjál, sírtál! Sírtál!... KARINTHY FERENC: Igen! Valami ilyesmi... Nem kell szé­gyellnem különben, mondtam én ennél vastagabbat is! Vállalom. A 84 Irodalom és társadalom (1976). 88 A Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményeinek része, 1972-től Lukács György egykori lakásán működik. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom