Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

3. nap

írók az írószövetség történetéről (1945-57)

I megfelelő időpontban történő kivonulásáról. Javasoljuk továbbá a kormánynak: adjon azonnal világos nemzeti programot. E programban legyenek ben- - ne a következők: Biztosítsuk a teljes nemzeti függetlenséget! Állítsuk fel a

I munkásönkormányzatot az üzemekben, és gyökeresen változtassuk meg bér- és a normarendszerünket! Állítsuk végre talpra a magyar mezőgazdaságot, mégpedig úgy, hogy engedjük szabadon fejlődni az egyéni parasztgazdálkoI

dást is. Biztosítsuk a teljes demokratizmust, a tömegek önkormányzatát és ellenőrzését az állami élet minden terén. E program végrehajtásának politikai feltétele a magyar írók véleménye szerint: Gerő Ernő lemondása az első titkári tisztségről. Alakuljon meg a széles nemzeti összefogás kormánya, minden demokratikus erő bevonásával, Nagy Imre elvtárs vezetésével. Végül arra szólítjuk fel az ország lakosságát: tűzze ki a gyászlobogókat a harcokban elesett honfitársaink emlékére. Mi, magyar írók, fogadjuk, hogy kötelező, nagy nemzeti hagyományainkhoz híven, állhatatosan és minden erővel to- S vábbra is támogatjuk dolgozó népünk miden jogos követelését.«

Eddig a nyilatkozat. Október 25-én Gerő helyett Kádár János lett a párt első titkára. Gerő és emberei azonban továbbra is részt vettek a vezetésben, és elsősorban az ő szerepük volt az oka, hogy a vérontás tovább folytatódott, és a nép követelései nem teljesültek. A Gerőék által irányított Rádió hazug híreket közölt, és ellenforradalmárnak rágalmazta a népet. A segítségül hívott szovjet haderő katonáinak jó része már az első nap után látta, hogy Budapest utcáin nem ellenforradalmárok mozognak, hanem a nép harcol fegyvertelenül tüntetve vagy fegyverrel a kezében jogos követeléseiért. Október 25-én a Rádió olyan közlést adott, hogy a munka mindenütt kezdetét veszi. A munkahelyeikre özönlő dolgozókat azonban a karhatalom emberei visszaküldték, és ezek a tömegek Budapest belvárosában hullámzottak. Szétlőtt házak, szerteszét heverő halottak, fiúk, lányok, ápolónők, munkások holttesteinek látványa fogadta őket. Ekkor történt, hogy tüntető menetté álltak össze és a Parlament felé indultak. Ott ők már szovjet tankokkal kerültek szembe. A szovjet katonák azonban integetéssel és tapssal üdvözölték a békés felvonulókat. A tüntető tömeg ezután magyar zászlóval, Kossuth-címerrel146 díszített szovjet tankokkal együtt vonult a Parlament felé, s ott, a Parlament előtti téren történt a szörnyű vérengzés. A környező épületek tetejéről ÁVH-sok lőttek a békés tömegre. Október 26-án az írószövetség elnöksége újabb

14(1 Hivatalos állami címer 1918. november 16.- 1919. március 21. között, majd 1946-1949 között, és az 1956-os forradalom és szabadságharc idején.

172