Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

3. nap

3. nap 1983. november 21. megélénkülő élete, amelyet 1953-, ’54-, ’55-, ’56-ban tapasztalhattunk a ma­gyar irodalomban, erre a megújulásra utal. Déry Tibornak az akkori elbeszé­lései, Karinthy Ferencnek az akkori munkássága, és így tovább, Örkény Ist­ván, Sarkadi akkori novellái, ezek mind jelezték a valóság iránti érdeklődés­nek, és a valóságban tapasztalt konfliktu­sok feltárásának az igényét. Ugyanez a megújulás ment vég­be az írói egyéniség­nek mint értéknek a helyreállítása körül is, hiszen az az uni­formizálás, amelyet az 1950-es éveknek az irodalompolitikája kikény szerített, az egyszeriben meg­szűnt, és az írók meg­próbálták a maguk eredeti tehetségét megmutatni, a maguk eredeti hangját hallat­ni. Hiszen elég, ha olyan példákra hivat­kozom, mint Déry Ti­bor munkásságának az akkori, nagyon lát­ványos átalakulása. És mint mondtam, a korszak talán legrep­rezentatívabb műveit ennek a két folyamat­nak az egysége hozta létre. Egyikükre sze­retnék hivatkozni, Dérynék a Niki című 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom